A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének Alapszabálya

 

A Független Biztosítási Alkuszok

Magyarországi Szövetségének

Alapszabálya

I. fejezet

A Szövetség neve, székhelye és célja

1. §

A Szövetség neve:             Független Biztosítási Alkuszok

                                           Magyarországi Szövetsége

Rövidítve:                           FBAMSz

Angolul:                              Association of Independent Insurance

                                           Brokers in Hungary

Németül:                             Verband Unabhängiger Versicherungsmakler in Ungarn

2. §

A Szövetség székhelye:        1096 Budapest, Vendel utca 11.

A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő civil szervezet, amely a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.

A Szövetség határozatlan időtartamra alakult.

A Szövetséget bíróság, más hatóságok, valamint természetes és jogi személyek előtt egy személyben a Szövetség Elnöke, akadályoztatása esetén a Szövetség Elnökének felhatalmazása alapján a Szövetség Alelnöke, vagy a Szövetség Főtitkára és egy Elnökségi tag együttesen, vagy két Elnökségi tag együttesen, vagy a Szövetség Elnöke által felhatalmazott elnökségi tag önállóan képviseli.

3. §

A Szövetség célja

A Szövetség nyereségérdekeltség nélkül, az alább felsorolt célok érdekében fejti ki tevékenységét:

(1)

A tagok szakmai tevékenységével kapcsolatos érdekképviselet, ide értve különösen harmadik személyekkel szembeni olyan igények érvényesítését, amelyek a biztosítási alkuszok, valamint indokolt esetben a biztosításközvetítői társadalom széles körét érintő elvi szakmai kérdést vetnek fel, továbbá tevőleges fellépést a tisztességtelen verseny ellen, valamint a tisztességes piaci magatartás mellett. Az érdekképviselet az Elnökség döntésétől függően kiterjedhet a tagok képviseletének hatóságok és bíróságok előtti ellátására, amennyiben azt jogszabály a Szövetség számára lehetővé teszi.

(2)

A minőségi érdekképviselet, a tagság alkuszi tevékenysége szakmai színvonalának növelése, a minőség iránti elkötelezettség, valamint a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelés.

(3)

A pénzügyi, biztosítási kultúra fejlesztése, a pénzügyi, biztosítási fogyasztói tudatosság növelése.

(4)

A nyilvánosság tájékoztatása a biztosítási alkuszi tevékenység, valamint indokolt esetben a biztosításközvetítői társadalom gazdasági szerepéről, a biztosítások társadalmi hasznosságáról, továbbá a bizalom erősítése ezekkel a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban, a szakmai jó hírnév biztosítása és a biztosítási alkuszi szakma elismertségének növelése.

(5)

A Szövetség társadalmi szintű és nagyobb közösségek érdekeit szolgáló ügyekben hatóságoknak, más szakmai szövetségeknek, társadalmi és hírközlő szervezeteknek a Szövetség munkájáról, biztosítási szakkérdésekről kifejti szakmai véleményét, tájékoztatást ad.

(6)

Folyamatos kapcsolattartás a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Szövetség tagjait érintő ügyekben és kérdésekben illetékes minisztériumokkal, a Magyar Nemzeti Bankkal, szakmai és egyéb civil szervezetekkel. A független biztosítási alkuszi szakmát érintő jogalkotásban való részvétel és véleménynyilvánítás.

 

(7)

Szakmai tanácsadás a Szövetség tagjai részére, szakosított tanácsadói útján, amennyiben az a tagság széles körét érinti. Eseti szakvélemény készítése és szaktanácsadás nem minősül vállalkozási tevékenységnek és az ügyintéző, a képviseleti szerv és a Szekció akkor élhet vele, ha a Szövetség érdeke ezt megkívánja.

(8)

A Szövetség tagjainál foglalkoztatottak szakmai ismereteinek elmélyítése.

(9)

A Szövetség Üzleti Etikai Kódexének betartatása.

(10)

Kapcsolattartás a külföldi és a nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervekkel, ezen keresztül a szakma felkészültségének folyamatos elősegítése az Európai Unió követelményrendszeréhez.

(11)

A Szövetség a Közgyűlés felhatalmazása alapján elláthat egyéb feladatokat is a rá vonatkozó jogszabályi keretek között.

II. fejezet

A tagsági viszony

4. §

A tagsági viszony keletkezése:

(1)

A tagok belépése a Szövetségbe önkéntesen történik.

(2)

A Szövetségnek lehetnek rendes- és pártoló tagjai.

(3)

A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan, biztosítási alkuszi tevékenységet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF) – engedélyével folytató gazdasági társaság, illetve az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező biztosítási alkusz Magyarországi fióktelepe, amely a jelen Alapszabályt, az Üzleti Etikai Kódexet és a Szövetség Közgyűlése által megfogalmazott további szakmai és etikai követelményeket magára nézve kötelezőnek ismeri el, kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére, adatszolgáltatási kötelezettséget vállal, és tagfelvételi kérelmét a Szövetség Elnöksége elfogadta.

(4)

A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan, biztosításközvetítői tevékenységet többes ügynökként az MNB – korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF) – engedélyével folytató gazdasági társaság, amely más érdekvédelmi szervezetnek nem tagja, és támogatni kívánja a Szövetségi célok közül azok megvalósítását, amelyekkel az általa végzett tevékenységből fakadó sajátosságokra figyelemmel azonosulni tud, és kötelezettséget vállal ezen célok megvalósítása érdekében a Szövetség részére történő tagdíj megfizetésére, adatszolgáltatási kötelezettséget vállal, a jelen Alapszabályt, az Üzleti Etikai Kódexet (ez utóbbi tekintetében kivételt képeznek a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében kifejezetten alkuszokra vonatkozó rendelkezések), és a Szövetség Közgyűlése által megfogalmazott további szakmai és etikai követelményeket magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagfelvételi kérelmét a Szövetség Elnöksége elfogadta.

(5)

 

Az Elnökség mind a rendes mind a pártoló tag tagfelvételi kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról különösen az alábbi szempontok figyelembevételével, mérlegeléssel dönt:

-       vállalatszerű működés;

-       stabil pénzügyi helyzet;

-       integritás és jó üzleti hírnév;

-       felelősségtudatos és példamutató vállalatvezetés;

-       egységes, áttekinthető és koordinált üzletpolitika;

-       megfelelően kiegyensúlyozott portfolió;

-       a versenyszabályok betartása;

-       központi szakmai irányítás;

-       szakmai felkészültség és a professzionalizmus iránti elkötelezettség.

A Szövetség az egyes rendes- és pártoló tagok tagfelvételi kérelemben adott önkéntes hozzájárulása alapján, az ott meghatározott adatok tekintetében, a tagokról nyilvántartást vezet.

(6)

A tagfelvételi kérelmet a Szövetség által rendszeresített nyomtatványon, magyar nyelven kell benyújtani, nyilatkozva arról, hogy:

a.

A felvételt kérő rendelkezik a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához szükséges, a biztosítási törvényben és más jogszabályokban előírt feltételekkel.

b.

A rendes tagként felvételt kérő társas vállalkozás, illetve az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában harmadik személy felé nem áll fenn olyan közvetlen jogi vagy gazdasági kapcsolat, amely függetlenségüket befolyásolhatja és/vagy tisztességtelen versenyt eredményezhet.

A pártoló tagként felvételt kérő társas vállalkozás, illetve az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában harmadik személy felé nem áll fenn olyan közvetlen jogi vagy gazdasági kapcsolat, amely tisztességes tevékenységüket befolyásolhatja és/vagy tisztességtelen versenyt eredményezhet.

c.

A felvételt kérő rendes vagy pártoló tagként kíván a Szövetség tagjává válni.

d.

A felvételi kérelemben rendes tagként felvételt kérő nyilatkozik arról, hogy a Szövetség Alapszabályát és az Üzleti Etikai Kódexet megismerte és elfogadja, a felvételi kérelemben pártoló tagként felvételt kérő pedig nyilatkozik arról, hogy a Szövetség Alapszabályát és az Üzleti Etikai Kódexet (kivéve a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében kifejezetten alkuszokra vonatkozó rendelkezéseket) megismerte és elfogadja.

e.

A kérelmezővel szemben nem folyik etikai, végelszámolási, kényszer-végelszámolási, csőd-, vagy felszámolási eljárás, illetőleg nem áll kényszer-törlés alatt.

f.

A felvétel iránti kérelmet az arra jogosult nyújtotta be.

(7)

A kérelem elintézése:

A tagfelvételi kérelemről az Elnökség a következő Elnökségi ülésen, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül, alakszerű határozattal dönt. A Főtitkár a határozatot haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek.

A felvételi kérelem Elnökség által történt elfogadása után a kérelmező köteles a belépési nyilatkozatot aláírni és a rá eső időarányos (belépési) tagdíjat megfizetni.

Amennyiben az Elnökség megállapítja, hogy a kérelemben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, vagy az Elnökség tudomása szerint a felvételét kérelmező tevékenysége nem felel meg az előírt jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a szövetség etikai előírásainak, továbbá ha az Elnökség a (4) bekezdés alapján figyelembe vett szempontok egyenkénti és együttes értékelése alapján arra a meggyőződésre jut, hogy a kérelmező magatartása a Szövetség által képviselt alapértékekkel nem egyeztethető össze, a felvételi kérelmet elutasítja. A felvételi kérelem Elnökség általi elutasítása esetén a felvételt kérelmező a soron következő Közgyűléshez a Főtitkár útján eljuttathatja kifogását. A Közgyűlés, a kérelmező és az Elnökségi tagok meghallgatása után, a jelenlévő szavazásra jogosult tagok kétharmados szótöbbségével dönt a kérelmező tagfelvételi kérelméről.

 

5. § (1)

A tagsági viszony megszűnik:

a.

A rendes- vagy pártoló tag bejelentése alapján azon a napon, amikor a tag kilépési szándékáról szóló írásbeli nyilatkozat a Szövetséghez beérkezik;

b.

Az Elnökség, illetve jogorvoslati eljárás keretében a Közgyűlés kizáró határozatával;

(2)

Az Elnökség, illetve jogorvoslati eljárás keretében a Közgyűlés kizárás tárgyában hozott határozatának hatályon kívül helyezése iránti peres eljárást a rendes- vagy pártoló tag attól az időponttól számított 30 napon belül jogosult a Fővárosi Törvényszék előtt megindítani, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A kizárás tárgyában hozott határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának nincs a határozat végrehajtására halasztó hatálya. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(3)

A rendes- vagy pártoló tagsági viszony megszűnik továbbá az Elnökség tagsági jogviszony megszűnését megállapító határozatával, ha az MNB jogerős határozatában megállapította, hogy a tagnál a tevékenysége folytatásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek már nem állnak fenn, vagy a tag tevékenységi engedélyét egyébként jogerősen visszavonta.

(4)

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a kilépő vagy kizárt tag, továbbá a tagsági jogviszony jelen Alapszabály 5. § (3) bekezdése szerinti megszűnésével érintett tag az egész évre befizetett tagsági díj időarányos részét visszakövetelheti. A tagsági jogviszony megszűnése nem érinti a tag hátralékos tagdíjfizetési kötelezettségét, mely a tagsági jogviszony megszűnésétől függetlenül továbbra is fennáll és az Elnökség döntése alapján a volt taggal szemben érvényesíthető.

(5)

A tagsági jogviszony megszűnését követően a volt tag tartózkodni köteles a Szövetség védjegyének használatától.

 

6. §

A tagok jogai:

(1)

A Szövetség a demokratikus önkormányzat elve szerint működik, szervezetének működése során biztosítja, hogy a tagegyenlőség alapelve maradéktalanul érvényesüljön, és a Szövetség azonos jogállású tagjai egyenlő jogokat élvezzenek.

(2)

A Szövetség rendes tagja jogosult:

a.

A létesítő okirata szerinti törvényes képviselője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselője útján a Szövetség döntéshozó szervének munkájában - véleménye szabad kinyilvánításával és szavazati joga gyakorlásával – és rendezvényein közvetlenül részt venni. Minden rendes tagnak egy szavazata van.

b.

A Szövetség tisztségviselőit megválasztani, és megválasztása esetén ilyen tisztséget betölteni, illetve dönteni az Elnöki és Szekció elnöki beszámoló elfogadásáról. A Szövetségen belül tisztségviselő – a Főtitkár és a Szekciók elnökei kivételével – csak a tagnak a létesítő okirat szerinti törvényes képviselője, illetve a független biztosításközvetítői tevékenység irányítója (a tag szakmai vezetője) lehet.

c.

Kezdeményezni valamely kérdés napirendre tűzését a Szövetség Közgyűlése által történő megtárgyalás és határozathozatal céljából.

d.

A Közgyűlést, az Elnökséget és a Szekciókat javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni.

 

e.

Megismerni a Szövetség költségvetését, gazdálkodását, az ügyintéző és képviseleti szerveknek, valamint a Szekcióknak a Szövetség céljai érdekében kifejtett munkáját, és ezekről az Elnökségtől tájékoztatást kérni.

f.

A Szövetség céljainak megfelelő alábbi szolgáltatásokat igénybe venni:

-       az Elnökség által szervezett oktatás és továbbképzés;

-       a Szövetség honlapjának zárt részén keresztül elérhető szakmai anyagokhoz való hozzáférés.

             

g.

A Szövetség szervének törvénysértő határozata ellen - annak hatályon kívül helyezése iránt - attól az időponttól számított 30 napon belül lehet pert indítani, amikor az érintett rendes tag a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A pert a Fővárosi Törvényszék előtt kell megindítani. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának nincs a határozat végrehajtására halasztó hatálya, ugyanakkor a bíróság indokolt esetben és a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

h.

Az Elnökségnél egyeztetést kezdeményezni abban az esetben, ha a Szövetség más tagjával üzleti vagy egyéb gyakorlati kérdésben nézetkülönbsége támadt.

i.

Üzleti tevékenysége során a Szövetség védjegyét a vállalkozás fejléces ügyiratain, az általa készített reklám és promóciós segédanyagokon, névjegykártyán, valamint honlapján feltüntetni.

 

(3)

Tagsági jogainak gyakorlása körében a pártoló tagot a fenti (2) bekezdés d./ -h./ pontjaiban foglalt jogok illetik meg, ezen felül a Szövetség Közgyűlésén és rendezvényein tanácskozási joggal, illetőleg a Szekció tagjaként a Szekció munkájában teljes körűen jogosult részt venni.

7. §

A tagok kötelezettségei:

(1)

A Szövetség működése során érvényesül a tagok jogainak és kötelezettségeinek összhangja. Ez azonban nem sértheti a tagok egyenlőségének elvét.

(2)

A Szövetség rendes tagja köteles:

a.

Tevékenységét a Szövetség céljaival összhangban, a Szövetség Alapszabálya, és a Közgyűlési határozatok betartásával, ajánlásai figyelembevételével, a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva, a független biztosítási alkusztól elvárható gondossággal, továbbá az Alapszabály 4. § (3) és (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kritériumok folyamatos fenntartásával, a Szövetség által képviselt alapértékekkel összhangban kifejteni.

b.

Tartózkodni minden olyan magatartástól, ami ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, és ami a független biztosítási alkuszok szakmai hírnevét sértheti.

c.

Az Üzleti Etikai Kódexet betartani.

d.

A jelen Alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíteni.

e.

Az Alapszabály 3.§ szakaszában megfogalmazott célok támogatása érdekében a Szövetség részére, az Elnökség által meghatározott tartalommal, elektronikus úton adatszolgáltatást teljesíteni.

f.

A Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni, a Közgyűlés által elfogadott éves akciótervben meghatározott feladatoknak eleget tenni, segíteni a Szövetség ügyintéző, képviseleti és egyéb szerveinek munkáját.

 

g.

A tag a Szövetség védjegyét nem alakíthatja át, nem változtathatja meg, továbbá nem használhat olyan jeleket vagy logókat, amelyek megtévesztően hasonlítanak a Szövetség védjegyéhez. A tag a Szövetség védjegyébe saját vagy mások cégnevét, jelét, védjegyét nem építheti be, illetve a Szövetség védjegyét nem építheti be a saját védjegyébe, logóiba vagy felirataiba.

(3)

A Szövetség pártoló tagja köteles tevékenységét a Szövetség céljaival összhangban, a Szövetség Alapszabályának, valamint az Üzleti Etikai Kódex által megfogalmazott elveknek megfelelően (kivéve a jogszabály által kifejezetten alkuszokra vonatkozó rendelkezéseket) és a Közgyűlési határozatok betartásával, a rá vonatkozó szakmai szabályokat mindenkor megtartva, továbbá a tőle elvárható gondossággal, a Szövetség által képviselt alapértékekkel összhangban kifejteni, továbbá a fenti (2) bekezdés b./, d./és e./ pontjaiban foglalt kötelezettségeket teljesíteni

8. §

Az Alapszabályban, az Üzleti Etikai Kódexben és a Közgyűlés határozataiban megállapított kötelezettségek megsértésének és/vagy elmulasztásának következményei:

 

(1)

Ha a tagmagatartása ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, vagy az Alapszabályban, az Üzleti Etikai Kódexben vagy a Közgyűlés által hozott határozatban megállapított valamely kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és magát ez alól előzetesen és elfogadható indokkal nem menti ki, az Elnökség – ha az elmulasztott cselekmény pótlása lehetséges – a tagot írásban és megfelelő póthatáridő tűzésével az elmulasztott cselekmény pótlására szólíthatja fel, egyébként pedig az ok megjelölésével írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.

 

(2)

Az Elnökség – kivéve, ha a (4) bekezdés alapján a tag kizárása kezdeményezésének van helye – legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti annak tagsági jogait, aki:

 

a.

az (1) bekezdés alapján közölt felszólítás ellenére az elmulasztott cselekményt a kitűzött póthatáridőig sem teljesíti;

 

b.

az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésben egy éven belül ismételten részesül.

 

(4)

Az Elnökség az alábbi esetekben és az ok megjelölésével írásban dönt a rendes- vagy pártoló tag kizárása tárgyában, egyúttal írásban értesíti a kizárási eljárás alá vont tagot a kizárási eljárás kezdeményezéséről:

 

a)

ha a tag a jelen Alapszabályban, illetve a Közgyűlés határozataiban rögzített, adatszolgáltatásra, valamint a tagdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti a felszólítást követő 60 napon belül,

 

b)

ha a tag magatartása az (1) bekezdés szerinti előzetes írásbeli figyelmeztetés vagy felszólítás ellenére is ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, illetve a Szövetség Alapszabályában, Üzleti Etikai Kódexében vagy a Közgyűlés határozataiban foglaltakkal.

 

(5)

A (4) bekezdés b. pontja esetében a tag kizárását a tagok egyharmada is kezdeményezheti.

 

(6)

A kizárási eljárás alá vont tag a soron következő Közgyűlésen a tagok előtt előadhatja a védelmében felhozható tényeket és bizonyítékokat. Ebben az esetben a tag kizárásáról ezen jogorvoslati eljárás keretében a Közgyűlés dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a Főtitkár egy hiteles példány megküldésével közli az érintett taggal.

(7)

Az Elnökség kezdeményezheti a tagdíj tartozás behajtását. A tagdíjfizetésre vonatkozó írásbeli felszólítás eredménytelensége esetén, a felszólítást követő 60. napot követően az Elnökség dönt a tartozás behajtásáról is, mely esetben a tartozás érvényesítéséhez szükséges lépések megtételéről az Elnök gondoskodik.

 

 

III. fejezet

A Szövetség gazdálkodása

9. §

A Szövetség bevételeivel nyereségérdekeltség nélkül gazdálkodik.

(1)

A Szövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, valamint más személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

A Szövetség - céljai megvalósítása és működési feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Szövetség gazdálkodása non-profit jellegű. Számviteli nyilvántartását, könyvelését a non-profit szervezetekre előírt szabályok szerint vezeti.

A Szövetség a gazdasági, vállalkozási tevékenységből eredő bevételeit, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó közvetlen költségeit elkülönítetten tartja nyilván.

A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.

A tagok - a tagdíjfizetés teljesítésén és a Közgyűlési döntésen alapuló hozzájárulási kötelezettségükön túl - a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.

(2)

A Szövetség bevételei:

- a)

A Szövetség rendes tagjai által fizetett tagdíjak. Az éves tagdíj a tag által a tárgyévet megelőző évben realizált, biztosítási alkuszi tevékenységből származó jutalékokból és megbízási díjakból eredő árbevétele (a továbbiakban a jelen pont alkalmazásában: Éves Árbevétel) alapján számított tagdíj.

A tagdíj éves összege az Éves Árbevétel alapján a következők szerint alakul:

Éves Árbevétel

Éves tagdíj

0-50 000 000 forint

85 000 forint

50 000 001-70 000 000 forint

105 000 forint

70 000 001-90 000 000 forint

125 000 forint

90 000 001-110 000 000 forint

145 000 forint

110 000 001-130 000 000 forint

165 000 forint

130 000 001-150 000 000 forint

185 000 forint

150 000 001-170 000 000 forint

205 000 forint

170 000 001-190 000 000 forint

225 000 forint

190 000 001 forinttól

375 000 forint

Az 50 millió forintot meg nem haladó Éves Árbevétel esetén a tagdíj összege 85.000 Ft (Minimális Tagdíj).

190 millió forintot meghaladó Éves Árbevétel esetén a tagdíj összege 375.000 Ft (Maximális Tagdíj).

A tagdíj magában foglalja a tagság egészét érintő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenységek fedezetéül szolgáló összeget.

A tagdíjfizetési kötelezettség a tagot időarányosan terheli. A tagdíj megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás. A mindenkori költségvetésben megállapított Minimális Tagdíj időarányos részének megfizetésére köteles az az újonnan belépő rendes tag is, amelynek a tagfelvételi kérelmét megelőző évben biztosítási alkuszi tevékenységből nem származott árbevétele. Amennyiben a tárgyévre benyújtott gazdálkodási terv az éves rendes Közgyűlésen nem kerül elfogadásra, úgy a tagdíj mértékét a legutolsó érvényes, Közgyűlés által elfogadott szabályok szerint kell megállapítani. A tagdíj mértéke megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás.

b)

A Szövetség pártoló tagjai által fizetett tagdíjak. Az éves tagdíj mértéke a pártoló tag által a tárgyévet megelőző évben realizált, biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékokból eredő árbevétele (a továbbiakban jelen pont alkalmazásában: Éves Árbevétel) alapján számított tagdíj.

A tagdíj éves összege az Éves Árbevétel alapján a következők szerint alakul:

Éves Árbevétel

Éves tagdíj

0-50 000 000 forint

85 000 forint

50 000 001-70 000 000 forint

105 000 forint

70 000 001-90 000 000 forint

125 000 forint

90 000 001-110 000 000 forint

145 000 forint

110 000 001-130 000 000 forint

165 000 forint

130 000 001-150 000 000 forint

185 000 forint

150 000 001-170 000 000 forint

205 000 forint

170 000 001-190 000 000 forint

225 000 forint

190 000 001 forinttól

375 000 forint

Az 50 millió forintot meg nem haladó Éves Árbevétel esetén a tagdíj összege 85.000 Ft (Minimális Tagdíj).

190 millió forintot meghaladó Éves Árbevétel esetén a tagdíj összege 375.000 Ft (Maximális Tagdíj).

A tagdíj magában foglalja a tagság egészét érintő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenységek fedezetéül szolgáló összeget.

A tagdíjfizetési kötelezettség a tagot időarányosan terheli. A tagdíj megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás. A mindenkori költségvetésben megállapított Minimális Tagdíj időarányos részének megfizetésére köteles az az újonnan belépő rendes tag is, amelynek a tagfelvételi kérelmét megelőző évben biztosítási alkuszi tevékenységből nem származott árbevétele. Amennyiben a tárgyévre benyújtott gazdálkodási terv az éves rendes Közgyűlésen nem kerül elfogadásra, úgy a tagdíj mértékét a legutolsó érvényes, Közgyűlés által elfogadott szabályok szerint kell megállapítani. A tagdíj mértéke megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás.

c)

Valamely konkrét rendezvényre befizetett költség-hozzájárulások a rendezvényen résztvevők részéről.

d)

A Szövetség bevételét képezik továbbá a kapott szponzori díjak, az oktatási tevékenységből, és egyéb szolgáltatásnyújtásból származó bevételek.

e)

Az egyes rendezvények részvételi és eseti szponzorációs díjai.

f)

A Szövetség tevékenységével kapcsolatos egyéb bevételek (pl. pályázatból származó bevétel).

 

(3)

A Szövetség kiadásai:

a)

Működési költségek

b)

A Szövetség megalakulásával, esetleges átalakulásával kapcsolatos költségek, egyéb változás-bejelentéssel járó kiadások.

c)

A rendezvények lebonyolításának költségei

d)

Egyéb költségek, kiadások (pl. szponzoráció, pályázat, hirdetés).

(4)

A Szövetség gazdálkodását az Elnökség irányítja, a Közgyűlés által az éves rendes Közgyűlésen elfogadott gazdálkodási terv alapján.

 

Az előző évi gazdálkodást a Szövetség döntéshozó szerve ellenőrzi az Elnökség által a rendes Közgyűlést megelőző 15 nappal benyújtott éves beszámoló alapján, és azt a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével hagyja jóvá.

 

A Szövetség felügyelő bizottsága a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság. A gazdálkodás ellenőrzését a Közgyűlések közötti időszakban a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság végzi.

 

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működési elvét, létszámát, feladatait, jogkörét az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés határozza meg. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével két éves időszakra választja meg.

 

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság éves munkáját a bizottság beszámolója alapján a Közgyűlés hagyja jóvá. A gazdálkodás ellenőrzése körében, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság hatásköre kiterjed a Főtitkár által a napi ügymenettel összefüggésben végzett gazdálkodás és pénzkezelés ellenőrzésére is.

(5)

A 2. § szakaszban foglaltak figyelembevételével a Főtitkár köteles a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretein belül az Elnökség irányításával gazdálkodni. A Főtitkár önálló kötelezettségvállalási joga ügyletenként 500.000 forint értékhatárig terjed, az ezen értékhatáron felüli kötelezettségvállaláshoz 2.000.000 forint értékhatárig a Szövetség Elnöke, minden egyéb esetben az Elnökség előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges.

IV. fejezet

A Szövetség szervezeti rendje

10. §

A Szövetség szervei:

a.      a Közgyűlés,

b.     az Elnökség,

c.      a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, és

d.     a Szekciók.

A Szövetség tisztségviselői:

a.      a Szövetség Elnöke,

b.     az Elnökségi tagok, a Szövetség Alelnöke

c.      a Főtitkár,

d.     a Szekciók elnökei.

11. §

A Közgyűlés

(1)

A Szövetség döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

(2)

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a.      az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b.     az Elnökség előző év gazdálkodásáról szóló beszámolójának és a következő év gazdálkodási tervének (költségvetés) elfogadása,

c.      az Elnökség beszámolójának elfogadása,

d.     a Szövetség megszűnésének, más civil szervezettel való egyesülésének, úgyszintén szétválásának kimondása,

e.      az Elnökség által elutasított tagfelvételi kérelem, illetve a tag kizárásáról szóló Elnökségi határozat ellen benyújtott kifogás elbírálása,

f.      a Szövetség Elnökének, az Elnökség tagjainak, illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

g.     döntés független biztosítási alkusz állami kitüntetésre való felterjesztéséről,

h.     az éves beszámoló és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása,

i.      a Szekciók elnökei beszámolóinak elfogadása

j.      az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,

k.     a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

l.      a Szövetség végelszámolójának kijelölése.

A Közgyűlés határozathozatalához az a., d. és e. pontokban felsorolt kérdésekben, valamint a b. pont alatt a következő év gazdálkodási tervének (költségvetés) elfogadása során a tagok által fizetendő tagdíj összegének meghatározásakor, a határozatképes Közgyűlés a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok kétharmados szótöbbsége, egyébként egyszerű szótöbbsége szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

−        akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;

−        akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

−        aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

−        akinek a kizárásáról kell dönteni;

−        akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;

−        aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

−        aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A fentiek alapján érintett tagot a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3)

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden más kérdés, amit a Közgyűlés határozatával hatáskörébe von, vagy amit az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(4)

A Közgyűlést a Szövetség Elnöke szükség szerint, de évente legalább egyszer összehívja (rendes Közgyűlés), amelynek időpontja minden év első negyedévére esik. A szükséges intézkedések megtétele céljából a Közgyűlést a Szövetség Elnöke köteles összehívni (rendkívüli Közgyűlés), ha

a.    a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.    a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.    a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

(5)

A Közgyűlés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok egynegyede is indítványozhatja (rendkívüli Közgyűlés). Az Elnök a Közgyűlést akkor is összehívja, ha az a Szövetség érdekében bármely okból szükséges (rendkívüli Közgyűlés).

(6)

A Közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet legkésőbb a Közgyűlés megtartását megelőzően 30 nappal, rendkívüli Közgyűlés esetén 15 nappal, írásban ki kell küldeni valamennyi rendes- és pártoló tagnak.

A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

a.      a Szövetség nevét, székhelyét;

b.     a Közgyűlés összehívásának módját (éves rendes, rendkívüli),

c.      a Közgyűlés időpontját, helyszínét,

d.     a megtárgyalandó napirendi pontokat (olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák),

e.      figyelmeztetést a Közgyűlés határozatképességének szabályaira,

f.      határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt Közgyűlés időpontjának és helyszínének meghatározását.

A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a rendes tagok indítványára összehívott Közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. A Közgyűlés összehívásáról szóló értesítést (meghívó) a Szövetség Elnöke vagy az általa felhatalmazott Elnökségi tag írja alá. A jelen Alapszabály alkalmazásában a Szövetség Elnöke írásbeli értesítésének minősül az is, ha a Közgyűlésről szóló meghívót, a napirendet, az előterjesztést, a Közgyűlés összehívásra vonatkozó indítványt a tagok Szövetség által nyilvántartott elektronikus címeire megküldi.

(7)

A rendes tag vagy a Szekció írásban kérheti a soron következő rendes vagy rendkívüli Közgyűlés napirendjének kiegészítését, annak indokolásával együtt, a Közgyűlés napirendjét tartalmazó meghívó kézhezvételét követő 8 napon belül, az Elnökséghez címezve. Ilyen esetben az Elnökség 3 napon belül dönt a napirend kiegészítéséről, így azt elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat valamint a szükséges előzetes tájékoztató adatokat és információt az Elnökség – rendes Közgyűlés esetén 15 nappal, rendkívüli Közgyűlés esetén 3 nappal –köteles a tagok Szövetség által nyilvántartott elektronikus címeire megküldeni. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, azt elutasítja vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

(8)

A rendes, rendkívüli és megismételt Közgyűlés helye és időpontja a meghívóban megjelölt helyszín és időpont. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok több mint a fele, a létesítő okirat szerinti törvényes képviselője vagy szavazati jog gyakorlására szóló írásbeli meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselője útján jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A Közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. A határozatképtelenség miatt elnapolt és azonos napirenddel összehívott Közgyűlés (megismételt Közgyűlés) a képviselt szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok számától függetlenül ­határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül egyéb kérdés napirendre tűzése tárgyában nem hozhat határozatot.

A határozatképesség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a pártoló tagot, valamint azt a rendes tagot, amely az érintettsége okán az adott határozat meghozatalánál nem szavazhat.

 

(9)

A szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok a Közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A Közgyűlésen a határozathozatal főszabály szerint nyílt szavazással történik. A Szövetség tisztségviselőinek jelölése nyílt szavazással, megválasztásuk és felmentésük titkos szavazással történik. A Közgyűlés bármely szavazati joggal rendelkező (rendes) tag indítványára egyszerű szótöbbséggel dönt esetenként titkos szavazás elrendeléséről.

(10)

Az Elnökség felhívására a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok – a (2) bekezdés d), e) és f) pontjaiban felsorolt kérdéseket kivéve – ­írásban is gyakorolhatják szavazati jogukat és az ilyen szavazással hozott határozat is a Közgyűlés határozatának tekintendő (ülésen kívül javasolt határozat). Ilyen esetben nincs helye eseti titkos szavazás elrendelésének.

Az Elnökség az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét legalább nyolcnapos határidő kitűzésével, az írásbeli szavazás feltételeivel és módjával együtt, írásban közli a tagokkal, akik szavazatukat írásban gyakorolják. Az Elnökség az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét egyidejűleg a pártoló tagok részére is megküldi. A határozathozatali eljárása kitűzött határidő leteltével ér véget és akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Az Elnökség a határidő leteltét követő nyolc napon belül elektronikus úton, írásban tájékoztatja a tagokat (ideértve a pártoló tagokat is) a szavazás eredményéről, mellyel egyidejűleg a részletes szavazati listát is közzéteszi elektronikus formában.

Ha bármely szavazati joggal rendelkező (rendes) tag kéri, az Elnökség összehívja a Közgyűlést a határozattervezet megtárgyalására.

(11)

A rendes, rendkívüli és megismételt Közgyűlést a Közgyűlés által a jelenlevő rendes tagok közül egyszerű szótöbbséggel megválasztott levezető elnök vezeti. A Közgyűlés a jelenlevő rendes tagok közül egyszerű szótöbbséggel háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ meg. A levezető elnök a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. A Közgyűlésről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévő tagokat, továbbá a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számával együtt. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alapján is. A jegyzőkönyvet, ideértve a hangfelvétel alapján készített jegyzőkönyvet is, a Közgyűlés által megválasztott két rendes tag hitelesíti. A Főtitkár a jegyzőkönyv másolatát, a Közgyűlést követő harminc napon belül elektronikus úton közzéteszi. A Közgyűlési határozatok nyilvántartásba vételéről a Főtitkár gondoskodik. A Közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni, és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat száma után fel kell tüntetni a határozat meghozatalának dátumát (pl. 1/2005. (II. 21.) Kgy. hat.).

(12)

A Közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni: Az egyes tagok ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a Főtitkár gondoskodik.

A határozatokat egyébként hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a határozat meghozatalának időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a Szövetség székhelyén található hirdetőtáblán és közzé kell tenni a Szövetség Internetes honlapján. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a közzététel időpontját is. A határozatot a közzététel napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni

12. §

Az Elnökség

(1)

A Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve az héttagú Elnökség. Az Elnökség munkáját a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok által e tisztségre közvetlenül választott Elnök irányítja (a Szövetség Elnöke). A Szövetségnél egy, a tisztségre az Elnök által javasolt és az Elnökség által az Elnökség tagjai közül megválasztott Alelnök működik. Elnökségi tag vagy a Szövetség Elnöke, illetve Alelnöke az a nagykorú személy lehet, aki a Szövetség rendes tagját képviseli, és akinek cselekvőképességét a saját, vagy az általa képviselt Szövetségi rendes tag tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet Elnökségi tag vagy a Szövetség Elnöke illetve Alelnöke az sem, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; továbbá akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, illetőleg az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

(2)

A Szövetség Elnökét és az Elnökség tagjait név szerint a Közgyűlés jelöltjei közül titkos szavazással két évre választják. A mindenkori Alelnök megbízatása automatikusan megszűnik az Elnökségi tagságának megszűnésével, a mindenkori Elnök megbízatásának megszűnésével, illetve abban az esetben is, ha az Elnökség erre irányuló határozatával visszahívja. A lelépő Elnökségi tag újraválasztható. A Szövetség leendő Elnökeként csak olyan személy jelölhető, aki a Szövetség Elnökeként történő megválasztását megelőzően minimum egy teljes naptári évben Elnökségi tag vagy valamely Szekció elnöke volt, és a Szövetség rendes tagját képviseli, valamint a Szekció előző évi tevékenységéről szóló beszámolóját a Közgyűlés elfogadta.

(3)

Az Elnökségi tagság megszűnik:

a.      a tag lemondásával,

b.     a megválasztási idő lejártával,

c.      a Közgyűlés által történő visszahívással,

d.     az Elnökségi tag által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnésével,

e.      az Elnökségi tagnak az általa képviselt Szövetségi taggal létesített jogviszonya megszűnésével, vagy megváltozásával, azzal, hogy ilyen esetben az Elnökségi tagság a következő (rendes vagy rendkívüli) határozatképes Közgyűlés napján szűnik meg,

f.      a tag elhalálozásával,

g.     az Elnökségi tag cselekvőképességének saját, vagy az általa képviselt Szövetségi tag tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

h.     az Elnökségi taggal szembeni, a fenti (1) bekezdésben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az a., d. és e. pont esetén az Elnökség bármely tagja a rendkívüli Közgyűlést összehívja.

(4)

Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal ülést tart. Az Elnökség ülésein a Főtitkár tanácskozási joggal részt vesz, szavazati joga azonban nincs.

Az Elnökség üléseire, az egyes napirendi pontok megvitatásához, a Szövetség Elnöke tanácskozási joggal a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

Az Elnökség munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a Szekciók elnökei is.

Az Elnökség ülésein a Szövetség rendes tagjai megfigyelőként részt vehetnek. A Szövetség pártoló tagjai, illetve ha a Szekció elnöke pártoló tag, akkor a Szekció elnöke az Elnökség meghívására vehet részt az Elnökség ülésein.

Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg és köteles azt legkésőbb a Közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal a tagok részére megküldeni.

(5)

Az Elnökség akkor határozatképes, ha a Szövetség Elnöke és három Elnökségi tag, vagy - a Szövetség Elnöke távollétében - az Elnökség valamennyi többi tagja jelen van. Az Elnökség ülésein a tagok közvetlen nyílt szavazással döntenek az ülés napirendjén szereplő kérdésekről. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és az a következő Elnökségi ülésen bocsátható ismét szavazásra. Ha a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik, az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6)

(7)

Az Elnökség üléseiről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az Elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagokat, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számával együtt. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alapján is. A Főtitkár gondoskodik a jegyzőkönyv megőrzéséről és a határozatok nyilvántartásba vételéről, melyeket évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat száma után fel kell tüntetni a határozat meghozatalának dátumát (pl. 1/2005. (II. 21.) Eln. hat.). Az Elnökség határozatait a Szövetség tagjai bármikor megtekinthetik.

A Szövetség Elnökének felhívására az Elnökségi tagok írásban (elektronikusan) is gyakorolhatják szavazati jogukat és az ilyen szavazással hozott határozat is az Elnökség (ülésen kívül javasolt elnökségi határozat).

A Szövetség Elnöke az ülésen kívül javasolt elnökségi határozat tervezetét legalább háromnapos határidő kitűzésével, az írásbeli szavazás feltételeivel és módjával együtt, írásban közli a tagokkal, akik szavazatukat írásban gyakorolják. A határozathozatali eljárásra kitűzött határidő leteltével ér véget és akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a Szövetség Elnöke részére, amennyi Elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A Szövetség Elnöke a határidő leteltét követő három napon belül elektronikus úton, írásban tájékoztatja az Elnökségi tagokat a szavazás eredményéről, mellyel egyidejűleg a részletes szavazati listát is közzéteszi elektronikus formában.

Ha bármely Elnökségi tag kéri, a Szövetség Elnöke az Elnökséget a határozattervezet megtárgyalására összehívja.

(8)

Az Elnökség minden olyan kérdésben jogosult dönteni, állást foglalni, ami nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség feladata továbbá, hogy gondoskodjék az egyeztető tárgyalások lebonyolításáról a tagok között – üzleti és egyéb gyakorlati kérdésekben – fennálló nézetkülönbségek esetén.

(9)

Az Elnökség hagyja jóvá a Szekciók megalakulását és ügyrendjét.

(10)

A Szövetséggel munkaviszonyban álló munkavállalók feletti munkáltatói jogot az Elnökség nevében a Főtitkár gyakorolja. A Főtitkár feletti munkáltatói jogok gyakorlását a 13. § szabályozza. Az Elnökség a munkáltatói jog gyakorlását határozattal magához vonhatja, ilyen esetben a határozathozataltól kezdődően a munkáltatói jogokat az Elnökség nevében az Elnök gyakorolja.

(11)

Az Elnökség köteles az év első Közgyűlésének megtartását megelőzően 15 nappal az előző év tevékenységéről szóló rövid beszámolóját a tagok részére megküldeni.

13. §

A Főtitkár

(1)

A Főtitkárt az Elnökség teljes tagságának legalább kétharmados szótöbbséggel hozott döntése alapján nevezi ki vagy hívja vissza. Főtitkár csak az lehet, aki megfelel az Elnökségi tagokra vonatkozó, a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi szabályoknak azzal a kitétellel, hogy Főtitkár nem kizárólag a Szövetség rendes tagját képviselő természetes személy lehet. A Főtitkár tisztségét a Szövetséggel kötött határozatlan idejű munkaszerződés keretében látja el. A Főtitkár feletti munkáltatói jogokat a Szövetség Elnökségének nevében - a kinevezés és visszahívás kivételével – a Szövetség Elnöke gyakorolja.

(2)

Az Elnökség a Főtitkár munkaviszonya létesítésének vagy megszüntetésének jogát az Elnökség teljes tagságának legalább kétharmados szótöbbséggel hozott döntése alapján gyakorolhatja. Az Elnökségi határozat meghozatalától a munkaviszony megszűnéséig a Főtitkár munkaköri kötelezettségeinek köteles eleget tenni, önálló képviseleti joga azonban szünetel, feladatait az Elnökség kijelölt tagja látja el.

(3)

A Főtitkár kötelezettségei:

ellátja a Szövetség Elnökségének és Elnökének tevékenységével kapcsolatos titkársági feladatait,

a.      ellátja a Szövetség Elnökségének és Elnökének tevékenységével kapcsolatos titkársági feladatait,

b.     gondoskodik a Közgyűlés megszervezéséről és lebonyolításáról, ennek keretén belül arról, hogy a Közgyűlésekről jegyzőkönyv készüljön, a határozatok nyilvántartásba vételre és kihirdetésre (közzétételre) kerüljenek, és a határozatképességhez kapcsolódó szabályok maradéktalanul érvényesüljenek.

c.      nyilvántartja a Szövetség tagjait,

d.     gondoskodik a számviteli rend betartásáról, a költségvetés alapjául szolgáló bizonylatok megőrzéséről,

e.      előkészíti az Elnökség beszámolóját az előző év gazdálkodásáról és a következő év gazdálkodására vonatkozó tervet.

f.      kezeli a tagok befizetéseit,

g.     a napi ügyletmenethez szükséges mértékben jogosult pénzkezelésre és gazdálkodásra,

h.     számlák kezelése és nyilvántartása,

i.      gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség szervezetén belül,

j.      és minden olyan feladat, mellyel az Elnökség a Szövetség céljainak elérése érdekében megbízza.

14. §

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

(1)

A Szövetség ügyvezetésének működését és a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzését Pénzügyi Ellenőrző Bizottság látja el. A bizottság az üzleti év végén elkészíti az előző év tevékenységéről szóló jelentését, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

(2)

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három rendes tagból és két póttagból áll. Rendes- és póttagjait az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja két évre a Szövetség tagjai létesítő okirat szerinti törvényes képviselői, illetve szakmai vezetői közül. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság saját tagjai közül választja meg a bizottság elnökét.

(3)

Ha az üzleti év során a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnik, illetve ha a bizottság elnöke vagy tagja egyébként lemond bizottsági tagságáról, helyébe az ABC szerint következő póttag lép a pénzügyi év hátralévő részére.

Ha az üzleti év során a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya szűnt meg, a kiegészült bizottság új elnököt választ.

Ha az üzleti év közben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai száma póttagokkal együtt három alá csökken, az Elnökség két póttag megválasztása céljából összehívja a Közgyűlést.

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az Elnökség hagyja jóvá.

15. §

A Szekció

(1)

A Szekció a Szövetségen belül területi vagy szakmai alapon, önszerveződéssel, és az Elnökség jóváhagyásával létrejött, rendes és pártoló tagokból álló testület. A testület tagja a Szövetség tagjának alapító okirat szerinti törvényes képviselője, szakmai vezetője, munkavállalója, vagy regisztrált biztosításközvetítője lehet. A Szekció létrehozásához legalább öt tag szükséges. Az Elnökség elutasítja a Szekció létrehozását, amennyiben az a Szövetség céljaival nem egyeztethető össze. A Szekció lehet állandó vagy eseti jellegű.

A Szekció tagok maguk közül két évre választanak elnököt. A Szekció elnöke csak az lehet, aki megfelel az Elnökségi tagokra vonatkozó, a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi szabályoknak azzal a kitétellel, hogy a Szekció elnöke a Szövetség pártoló tagjának alapító okirat szerinti törvényes képviselője, szakmai vezetője, munkavállalója vagy regisztrált biztosításközvetítője is lehet. A Szekció lelépő elnöke újraválasztható.

A Szekció ügyrendjét maga állapítja meg, és az Elnökség hagyja jóvá.

A Szekció szükség szerint, de legalább kéthavonta egyszer ülésezik. A Szekció az évi első ülésén rögzíti az adott évre tervezett ülések időpontját.

A Szekció elnöke az Elnökség munkájában tanácskozási joggal vesz részt és gondoskodik a Szekció munkájának és eredményeinek az Elnökséggel való megismertetéséről. A Szekció elnöke a Szövetséget harmadik személyekkel szemben önállóan nem képviselheti, kivéve, ha erre a Szövetség Elnöksége írásban felhatalmazta.

Ha a Szekció elnöke által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnik, illetve ha a Szekció elnöke lemond e tisztségről, továbbá ha a Közgyűlés a Szekció elnökének (3) bekezdés szerinti beszámolóját nem fogadja el, a Szekció soron következő ülésén, de legkésőbb 30 napon belül új elnököt köteles választani.

Ha a Szekció tagjainak száma öt alá csökken és két hónapon belül az Elnökségnek nem jelentik be új tagok csatlakozását, úgy a Szekció e határidő elteltével megszűnik.

(2)

A Szekció

a.      célja elérése érdekében, egyeztetett álláspont alapján előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot lát el az Elnökség részére,

b.     írásban, javaslatot tehet a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére,

c.      eseti szakvéleményt készít,

d.     szaktanácsadást nyújt.

(3)

A Szekció tevékenységéről a Szekció elnöke a Közgyűlésnek évente számol be.

 

 

 

V. fejezet

A Szövetség választási rendje

  1. §. A Szövetség Elnöke, az Elnökségi tagok és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai és póttagjai megválasztásának módját és eljárási rendjét a jelen Alapszabály I. mellékletét képező Választási szabályzat tartalmazza.

VI. fejezet

Záró rendelkezés

17. § (1)

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.­

(2)

A változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2006. január 13. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, a 2007. február 16. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2010. szeptember 20. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, a 2011. február 25. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2012. február 24. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2013. február 22. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2015. február 27. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2015. július 8. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, a 2016. április 20. és 28. között megtartott írásbeli szavazás, valamint a 2017. június 14. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, a 2019. február 22. napján megtartott rendes Közgyűlés jegyzőkönyvekben rögzített határozatainak megfelelően a Szövetség szavazati joggal rendelkező (rendes) tagjai a 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával fogadták el.

Melléklet:         1. számú melléklet – Választási szabályzat

Budapest, 2019. február 22.

Független Biztosítási Alkuszok

Magyarországi Szövetsége

FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSI ALKUSZOK

MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE

ALAPSZABÁLYÁNAK

1.      SZÁMÚ MELLÉKLETE

VÁLASZTÁSI SZABÁLYZAT

  1. Általános rendelkezések
    1. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Alapszabályában foglaltak szerint a Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség elnökének, elnökségi tagjainak, pénzügyi ellenőrző bizottság (PEB) rendes tagjainak és póttagjainak (a továbbiakban együtt: tisztségviselők) megválasztása.
    2. A tisztségviselők megválasztására a jelen választási szabályzatban foglalt eljárási rend szerint kerül sor. Tisztségviselő kizárólag 12. § (1), 12. § (2), illetve a 14. § (2) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lehet. Amennyiben a tisztségviselő e feltételnek nem felel meg, tisztségét automatikusan elveszti.
    3. Személyi kérdésekről, a tisztségviselők megválasztásáról és felmentéséről a tagok titkos szavazással döntenek.
    4. A választások során bármely tisztségre jelöltet állíthat, valamint képviselője útján választásra jogosult a Szövetség minden rendes tagja, amely tagdíjfizetési és tagi adatszolgáltatási kötelezettségeit teljesítette.
    5. A választások során a jelen választási szabályzat keretei között biztosítani kell az eljárás tisztaságát, titkosságát, illetve a jelölő tagszervezetek és jelöltek azonos elbírálását.
  2. A választási bizottság (szavazatszámláló bizottság)
    1. A választási bizottság 3 tagból áll, amelynek feladatai:
      • a szavazólapok elkészítése és hitelesítése;
      • a szavazóurna előkészítése, lezárása;
      • a tisztújító közgyűlés határozatképességének megállapítása;
      • a tisztújító közgyűlésen jelenlévők választásra jogosultságának megállapítása, képviselőik/meghatalmazottaik képviseleti jogának ellenőrzése, a választásra jogosultak részére a szavazólapok átadása;
      • a szavazás lebonyolítása;
      • a szavazás befejezését követően a szavazatok összeszámlálása;
      • a választás eredményének megállapítása.

      A választási bizottság elnökére és tagjaira a Szövetség elnöksége tesz javaslatot a közgyűlésnek, a választási bizottság tagjait a közgyűlés választja nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével.

      A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

      A választási bizottság tagja az adott közgyűlésen tisztségre jelölt személy nem lehet.

  3. A jelölés
    1. A Szövetség Főtitkára a tisztújító közgyűlés kitűzött napját legalább 30 (rendkívüli közgyűlés esetén legalább 15 nappal) megelőzően a Szövetség honlapján felhívást tesz közzé, amelyben felhívja a Szövetség tagjait, hogy a Szövetségi tisztségekre jelöltjeiket a felhívás megjelenésétől számított 8 napon belül – a felhívásban megjelölt módon – jelentsék be részére. A Főtitkár a felhívást annak közzétételével egyidejűleg a jelöltállítás módjára és formájára történő tájékoztatással együtt a Szövetség tagjai részére elektronikus levélben közvetlenül is megküldi.
    2. A jelöltállítás a tagszervezetek által a Főtitkár részére küldött levélben vagy elektronikus levélben történik, melyben a tagszervezetnek egyértelműen fel kell tüntetnie az általa jelöltek nevét, és azt, hogy mely tisztség(ek)re jelöli adott személyt. A jelölést a tagszervezet a jelöltállításra nyitva álló határidőben egy alkalommal módosíthatja.
    3. A jelölést a felhívás megjelenésétől számított 15. nap 24. órájáig kell a Főtitkár részére megküldeni. A határidő – a pótlólagos jelölés esetétől eltekintve – jogvesztő. A Főtitkár köteles ellenőrizni a jelöltállítás szabályosságát és a jogvesztő határidők megtartását.
    4. A Szövetség minden tagja választandó tisztségenként legfeljebb 2 fő jelölésére jogosult.
    5. Amennyiben a Főtitkár első felhívására valamely tisztségre nem érkezik megfelelő számú – az elnöki tisztségre legalább 3 fő, elnökségi tagi tisztségre és pénzügyi ellenőrzési bizottsági tagsági/póttagsági tisztségre legalább a megválasztandó pozíciók számát kettővel meghaladó számú - jelölés, a Főtitkár jogosult pótlólagos jelölés keretében felhívni a Szövetség tagjait, hogy az érintett tisztség(ek)re jelölésüket a Főtitkár felhívásában meghatározott póthatáridőben és módon jelentsék be. A tisztségenként pótlólag jelölhető személyek számát a Főtitkár eseti mérlegeléssel határozza meg. A pótlólagos jelölés során már nem érvényesül az a korlát, hogy egy tagszervezet legfeljebb 2 főt jelölhet.
    6. A Főtitkár a hozzá visszaérkezett jelöléseket összesíti és annak alapján jelölti íveket készít az elnöki, elnökségi tagi és pénzügyi ellenőrző bizottsági tisztségekre. Az jelölti ívekre az adott tisztségre szabályosan, határidőben jelölt, a 2. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő jelöltek ABC-sorrendben kerülnek fel.
    7. A jelöltlistákra csak olyan személy vehető fel, aki a jelölést vállalja. A nyilatkozattételre a jelölteket a Főtitkár hívja fel, a tisztújító közgyűlés napját legalább 10 nappal megelőzően. A jelölt a tisztújító közgyűlés napját megelőző 6. napig köteles megtenni nyilatkozatát. A nyilatkozattétel elmaradása esetén a jelölt a jelöltlistára nem kerül fel.
    8. Egy személy több tisztség jelöltlistáján is szerepelhet (többes jelölés). Többes jelölés esetén az egyes jelöltlistákra való felkerüléshez a jelöltnek tisztségenként teljesítenie kell az adott tisztségre vonatkozó feltételeket. Többes jelölés esetén a jelölést elnök-elnökségi tag sorrendben kell figyelembe venni azzal, hogy elnökségi tag egyidejűleg pénzügyi ellenőrzési bizottsági tag is lehet, amennyiben a két tisztség egyidejű viselésének elvállalásáról nyilatkozott.
    9. A közgyűlésen további jelölt állítására lehetőség nincs.
  4. A választás
    1. A jelöltlistákat a Főtitkár a közgyűlésen látható módon kifüggeszti, a közgyűlés jelöltenként nyílt, egyszerű szótöbbséggel történő szavazással dönt a jelöltek megerősítéséről. A szavazással meg nem erősített jelölt(ek) a jelöltlistáról lekerül(nek). (megerősített jelöltlista)
    2. A közgyűlés során kiosztásra kerülnek a megválasztandó tisztségekre (elnöki, elnökségi tagi, illetve pénzügyi ellenőrzési bizottsági tagi tisztségekre) vonatkozó különálló szavazólapok, amelyeket a Főtitkár megelőzően hitelesít.
    3. A választáson a megválasztandó tisztségekre vonatkozó szavazás (amennyiben az adott tisztségre vonatkozóan választás esedékes) az alábbi sorrendben történik:
      • elnök
      • elnökségi tagok
      • pénzügyi ellenőrzési bizottsági tagok és póttagok

      Többes jelölés esetén az korábbi szavazás során az adott tisztségre megválasztott tag, a sorrendben később következő szavazáson a jelöltlistáról lekerül.

    4. Az elnöki tisztségre vonatkozóan minden tagnak egy, az elnökségi tagi, illetve pénzügyi ellenőrző bizottsági tisztségekre minden tagnak a megválasztandó tisztségnek megfelelő számú szavazata van. A szavazó a szavazólapra olvasható írással felírja az általa megválasztani kívánt személy(ek) nevét.
    5. Érvénytelen az adott szavazólapon szereplő valamennyi szavazat, ha
      • a szavazólapot a választási bizottság nem hitelesítette;
      • a szavazólapot áthúzták vagy olyan módon megrongálták, amelynek eredményeként a szavazólapot nem lehet értékelni.
      • a szavazólapon a megválasztandó tisztségeket meghaladó számú jelölt neve szerepel.

      Érvényes a szavazólap, amennyiben a megválasztandó pozíciók számánál kevesebb jelöltet tartalmaz.

    6. Érvénytelen az adott jelöltre leadott szavazat, ha
      • nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,
      • olyan személy nevét tartalmazza, aki a megerősített jelöltlistán nem szerepel.

      Az adott jelöltre leadott érvénytelen szavazat esetén, az adott szavazólapon a többi jelöltre szabályszerűen leadott szavazatot érvényes szavazatként figyelembe kell venni.

    7. A szavazás befejezése után a választási bizottság elsőként a szavazólapokat megszámlálja és ellenőrzi, hogy azok száma nem haladja-e meg a szavazás során kiadott szavazólapok számát. Amennyiben a leadott szavazólapok száma meghaladja a kiadott szavazólapok számát, az adott tisztségre vonatkozó választást meg kell ismételni.

      Ezt követően a választási bizottság a szavazólapokat egyenként megvizsgálja, az érvényesen leadott szavazatokat összesíti, majd megállapítja a választás eredményét.

  5. A választás eredményének megállapítása
    1. A Szövetség elnökének megválasztása során megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta, amennyiben az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát megszerezte.
    2. Amennyiben a Szövetség elnökének megválasztása során egyik jelölt sem éri el a megválasztáshoz a 23. pontban előírt minimális szavazati hányadot, a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson az első fordulóban legtöbb szavazatot elért két jelöltre lehet szavazni. Amennyiben szavazategyenlőség miatt a legtöbb és második legtöbb szavazatot elért jelöltek száma a két főt meghaladja, a megismételt szavazáson mindezen jelöltekre lehet szavazatot leadni. Amennyiben a megismételt szavazáson egyik jelölt sem éri el a 23. pontban előírt minimális szavazati hányadot, szavazást meg kell ismételni oly módon, hogy már csak a legtöbb szavazatot elért két jelöltre lehet érvényesen szavazni.
    3. Az elnökségi tagok, illetve pénzügyi ellenőrző bizottsági tagok és póttagok választása során megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta, amennyiben a rá leadott érvényes szavazatok az adott tisztségre leadott szavazólapok számának 50 százalékát meghaladja.
    4. Amennyiben az elnökségi tagok, illetve pénzügyi ellenőrző bizottsági tagok választása során a betöltendő tisztségek számánál kevesebb jelölt éri el a megválasztáshoz a 25. pontban előírt minimális szavazati hányadot, a szavazást fennmaradó tisztségek tekintetében meg kell ismételni. A megismételt szavazáson az első fordulóban legtöbb szavazatot elért annyi jelöltre lehet szavazni, amennyi a fennmaradó tisztségek száma.
    5. A megismételt szavazás eredményeként a betöltendő tisztségek számát figyelembe véve megválasztottnak tekintendők azok a jelöltek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén akkor kerül sor újból megismételt szavazásra, ha a legkevesebb szavazatot kapott két (vagy több) jelölt között van szavazategyenlőség, és emiatt a bizottság tagjainak létszáma meghaladná az alapszabályban foglalt taglétszámot.
    6. Amennyiben az elnökségi tagok, illetve pénzügyi ellenőrző bizottsági tagok választása során a jelöltek száma nem haladja meg a betöltendő tisztségek számát (pénzügyi ellenőrző bizottsági póttagok figyelmen kívül hagyása mellett), a Közgyűlés arról szavaz, hogy az összes jelölt egy szavazással megválasztásra kerüljön-e. Ilyen esetben a szavazás akkor eredményes, ha azon a jelenlévő választásra jogosultak több mint 2/3-a igennel szavazott, ellenkező esetben a szavazást a 25.-27. pontokban foglaltak szerint kell lebonyolítani.
    7. A szavazatok összeszámlálását követően – amennyiben nincs szükség megismételt szavazásra – a választási bizottság elnöke a közgyűlésen kihirdeti a választás eredményét. A Főtitkár gondoskodik a választás eredményének a Szövetség székhelyén található hirdetőtáblán való, legkésőbb a tisztújító közgyűlés időpontját követő 30. napon történő kifüggesztéséről és a Szövetség Internetes honlapján való közzétételéről. A szavazólapokat a tisztújító közgyűlés berekesztését követően a választási bizottság elnöke az Főtitkárnak továbbítja, aki gondoskodik azok legalább 60 napig történő őrzéséről. Ha a választás eredménye ellen bárki jogorvoslattal él, a szavazólapokat a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig kell megőrizni.
  6. Záró rendelkezések
    1. Jelen szabályzat 2019. február 23. napján lép hatályba.

Budapest, 2019. február 22.

Független Biztosítási Alkuszok

Magyarországi Szövetsége

Elérhetőségeink

  • 1096 Budapest, Vendel utca 11.
  • (+36 1) 886-3621
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. Süti házirend. Elfogadom a sütik hasznátát ITT