A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének Alapszabálya

I. fejezet

 

A Szövetség neve, székhelye és célja

 

 

1. §

A Szövetség neve:               Független Biztosítási Alkuszok

                                           Magyarországi Szövetsége

 

Rövidítve:                           FBAMSz

 

Angolul:                              Association of Independent Insurance

                                           Brokers in Hungary

 

Németül:                             Verband Unabhängiger Versicherungsmakler in Ungarn

 

2. §

A Szövetség székhelye:        1096 Budapest, Vendel utca 11.

 

A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő civil szervezet, amely a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.

 

A Szövetség határozatlan időtartamra alakult.

 

A Szövetséget bíróság, más hatóságok és személyek előtt , valamint természetes és jogi személyek előtt egy személyben a Szövetség Elnöke, akadályoztatása esetén a Szövetség Elnökének felhatalmazása alapján a Szövetség Alelnöke, vagy a Szövetség Főtitkára és egy Elnökségi tag együttesen, vagy két Elnökségi tag együttesen, vagy a Szövetség Elnöke által felhatalmazott elnökségi tag önállóan képviseli.

 

3. §

A Szövetség célja

 

A Szövetség nyereségérdekeltség nélkül, az alább felsorolt célok érdekében fejti ki tevékenységét:

 

(1)

A tagok szakmai tevékenységével kapcsolatos érdekképviselet, ide értve különösen harmadik személyekkel szembeni olyan igények érvényesítését, amelyek a biztosítási alkuszok, valamint indokolt esetben a biztosításközvetítői társadalom széles körét érintő elvi szakmai kérdést vetnek fel, valamint fellépést a tisztességtelen verseny ellen továbbá tevőleges fellépést a tisztességtelen verseny ellen, valamint a tisztességes piaci magatartás mellett. Az érdekképviselet az Elnökség döntésétől függően kiterjedhet a tagok képviseletének hatóságok és bíróságok előtti ellátására, amennyiben azt jogszabály a Szövetség számára lehetővé teszi.

 

(2)

A minőségi érdekképviselet, a tagság alkuszi tevékenysége szakmai színvonalának növelése, a minőség iránti elkötelezettség, valamint a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelés.

(3)

A pénzügyi, biztosítási kultúra fejlesztése, a pénzügyi, biztosítási fogyasztói tudatosság növelése.

 

(4)

A nyilvánosság tájékoztatása a biztosítási alkuszi tevékenység, valamint indokolt esetben a biztosításközvetítői társadalom gazdasági szerepéről, a biztosítások társadalmi hasznosságáról, továbbá a bizalom erősítése ezekkel a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban, a szakmai jó hírnév biztosítása és a biztosítási alkuszi szakma elismertségének növelése.

 

(5)

A Szövetség társadalmi szintű és nagyobb közösségek érdekeit szolgáló ügyekben hatóságoknak, más szakmai szövetségeknek, társadalmi és hírközlő szervezeteknek a Szövetség munkájáról, biztosítási szakkérdésekről kifejti szakmai véleményét, tájékoztatást ad.

 

(6)

Folyamatos kapcsolattartás a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Szövetség tagjait érintő ügyekben és kérdésekben illetékes minisztériumokkal, a Magyar Nemzeti Bankkal, szakmai és egyéb civil szervezetekkel. A független biztosítási alkuszi szakmát érintő jogalkotásban való részvétel és véleménynyilvánítás.

 

(7)

Szakmai tanácsadás a Szövetség rendes tagjai részére, szakosított tanácsadói útján, amennyiben az a tagság széles körét érinti. Eseti szakvélemény készítése és szaktanácsadás nem minősül vállalkozási tevékenységnek és az ügyintéző, a képviseleti szerv és a Szekció akkor élhet vele, ha a Szövetség érdeke ezt megkívánja.

 

(8)

A Szövetség tagjainál foglalkoztatottak szakmai ismereteinek elmélyítése.

 

(9)

Az Üzleti Magatartási Etikai Kódex betartatása.

 

(10)

Kapcsolattartás a külföldi és a nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervekkel, ezen keresztül a szakma felkészültségének folyamatos elősegítése az Európai Unió követelményrendszeréhez.

 

(11)

A Szövetség a Közgyűlés felhatalmazása alapján elláthat egyéb feladatokat is a rá vonatkozó jogszabályi keretek között.

 

 

II. fejezet

 

A tagsági viszony

 

4. §

A tagsági viszony keletkezése:

 

(1)

A tagok belépése a Szövetségbe önkéntesen történik.

 

(2)

A Szövetségnek lehetnek rendes- és pártoló tagjai.

 

(3)

A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan, biztosítási alkuszi tevékenységet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF) – engedélyével folytató gazdasági társaság, illetve az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező biztosítási alkusz Magyarországi fióktelepe, amely a jelen Alapszabályt, az Üzleti Magatartási Etikai Kódexet és a Szövetség Közgyűlése által megfogalmazott további szakmai és etikai követelményeket magára nézve kötelezőnek ismeri el, tagdíjfizetési és kötelezettséget vállal a tagdíj és szakértői hozzájárulás megfizetésére, adatszolgáltatási kötelezettséget vállal, és tagfelvételi kérelmét a Szövetség Elnöksége elfogadta.

 

Az Elnökség a tagfelvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról különösen az alábbi szempontok figyelembevételével, mérlegeléssel dönt:

-          vállalatszerű működés;

-          stabil pénzügyi helyzet;

-          integritás és jó üzleti hírnév;

-          felelősségtudatos és példamutató vállalatvezetés;

-          egységes, áttekinthető és koordinált üzletpolitika;

-          megfelelően kiegyensúlyozott portfolió;

-          a versenyszabályok betartása;

-          központi szakmai irányítás;

szakmai felkészültség és a professzionalizmus iránti elkötelezettség [áthelyezés: 4§ (5)]

(4)

A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan, független biztosításközvetítői tevékenységet többes ügynökként az MNB – korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF) – engedélyével folytató gazdasági társaság, amely más érdekvédelmi szervezetnek nem tagja, és támogatni kívánja a Szövetségi célok közül azok megvalósítását, amelyekkel az általa végzett tevékenységből fakadó sajátosságokra figyelemmel azonosulni tud, és kötelezettséget vállal ezen célok megvalósítása érdekében a Szövetség anyagi támogatására, és kötelezettséget vállal ezen célok megvalósítása érdekében a Szövetség részére történő tagdíj és szakértői hozzájárulás megfizetésére, adatszolgáltatási kötelezettséget vállal, a jelen Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tagfelvételi kérelmét a Szövetség Elnöksége elfogadta.

 

(5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                       (6)

Az Elnökség mind a rendes mind a pártoló tag tagfelvételi kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról különösen az alábbi szempontok figyelembevételével, mérlegeléssel dönt:

-          vállalatszerű működés;

-          stabil pénzügyi helyzet;

-          integritás és jó üzleti hírnév;

-          felelősségtudatos és példamutató vállalatvezetés;

-          egységes, áttekinthető és koordinált üzletpolitika;

-          megfelelően kiegyensúlyozott portfolió;

-          a versenyszabályok betartása;

-          központi szakmai irányítás;

-          szakmai felkészültség és a professzionalizmus iránti elkötelezettség.

 

 

A Szövetség az egyes rendes- és pártoló tagok tagfelvételi kérelemben adott önkéntes hozzájárulása alapján, az ott meghatározott adatok tekintetében, a tagokról nyilvántartást vezet.

 

(7)

A tagfelvételi kérelmet a Szövetség által rendszeresített nyomtatványon, magyar nyelven kell benyújtani, nyilatkozva arról, hogy:

 

a.

A felvételt kérő rendelkezik a biztosítási alkuszi biztosításközvetítői tevékenység folytatásához szükséges, a biztosítási törvényben és más jogszabályokban előírt feltételekkel.

 

b.

A rendes tagként felvételt kérő társas vállalkozás, illetve az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában harmadik személy felé nem áll fenn olyan közvetlen jogi vagy gazdasági kapcsolat, amely függetlenségüket befolyásolhatja és/vagy tisztességtelen versenyt eredményezhet.

 

A pártoló tagként felvételt kérő társas vállalkozás, illetve az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában harmadik személy felé nem áll fenn olyan közvetlen jogi vagy gazdasági kapcsolat, amely tisztességes tevékenységüket befolyásolhatja és/vagy tisztességtelen versenyt eredményezhet.

 

c.

A felvételt kérő rendes vagy pártoló tagként kíván a Szövetség tagjává válni.

 

d.

A felvételi kérelemben rendes tagként felvételt kérő nyilatkozik arról, hogy a Szövetség Alapszabályát és az Üzleti Magatartási Etikai Kódexet megismerte és elfogadja, a felvételi kérelemben pártoló tagként felvételt kérő pedig nyilatkozik arról, hogy a Szövetség Alapszabályát megismerte és elfogadja.

 

e.

A kérelmezővel szemben nem folyik etikai, végelszámolási, kényszer-végelszámolási, csőd-, vagy felszámolási eljárás, illetőleg nem áll kényszer-törlés alatt.

 

f.

A felvétel iránti kérelmet az arra jogosult nyújtotta be.

 

(8)

A kérelem elintézése:

 

A tagfelvételi kérelemről az Elnökség a következő Elnökségi ülésen, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül, alakszerű határozattal dönt. A Főtitkár a határozatot haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek.

 

A felvételi kérelem Elnökség által történt elfogadása után a kérelmező köteles a belépési nyilatkozatot aláírni és rendes tag esetében a rá eső időarányos (belépési) tagdíjat valamint a szakértői hozzájárulást egyidejűleg megfizetni., illetőleg pártoló tag esetében az anyagi hozzájárulás éves mértékének rá eső időarányos részét egyidejűleg megfizetni.

 

Amennyiben az Elnökség megállapítja, hogy a kérelemben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, vagy az Elnökség tudomása szerint a felvételét kérelmező tevékenysége nem felel meg az előírt jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a szövetség etikai előírásainak, továbbá rendes tag esetében, ha az Elnökség a (3 4) bekezdés alapján figyelembe vett szempontok egyenkénti és együttes értékelése alapján arra a meggyőződésre jut, hogy a kérelmező magatartása a Szövetség által képviselt alapértékekkel nem egyeztethető össze, a felvételi kérelmet elutasítja. A felvételi kérelem Elnökség általi elutasítása esetén a felvételt kérelmező a soron következő Közgyűléshez a Főtitkár útján eljuttathatja kifogását. A Közgyűlés, a kérelmező és az Elnökségi tagok meghallgatása után, kétharmados szótöbbséggel dönt a kérelmező tagfelvételi kérelméről.

 

A Szövetségbe belépő rendes tagok, az Elnökség jelen Alapszabály 9. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyó határozatában megállapított időpontig, de legfeljebb a belépési nyilatkozat aláírásától számított egy évig, megfigyelői státuszú taggá válnak, majd a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek megvalósulása esetén véglegesített státuszú taggá válhatnak. Ezen időtartamba a tagsági jogok felfüggesztésének időtartama nem számít bele. [törlés]

 

5. § (1)

A tagsági viszony megszűnik:

 

a.

A rendes- vagy pártoló tag bejelentése alapján azon a napon, amikor a tag kilépési szándékáról szóló írásbeli nyilatkozat a Szövetséghez beérkezik;

 

b.

A Közgyűlés kizáró határozatával; Az Elnökség, illetve jogorvoslati eljárás keretében a Közgyűlés kizáró határozatával;

 

 

c.

A megfigyelői státuszú tag esetében a belépési nyilatkozat aláírásától a tagsági jogok esetleges felfüggesztésének időtartama nélkül számított egy év elteltével, ha a tag nem szerezte meg a véglegesített státuszú tagsághoz szükséges, az Elnökség jelen Alapszabály 6. § (3) bekezdése szerinti utólagos jóváhagyását. [törlés]

 

(2)

A Az Elnökség, illetve jogorvoslati eljárás keretében a Közgyűlés kizárás tárgyában hozott határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet a rendes- vagy pártoló tag attól az időponttól számított 30 napon belül jogosult a Fővárosi Törvényszék előtt indítani, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A kizárás tárgyában hozott határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának nincs a határozat végrehajtására halasztó hatálya. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

(3)

A rendes- vagy pártoló tagsági viszony megszűnik továbbá az Elnökség tagsági jogviszony megszűnését megállapító határozatával, ha az MNB jogerős határozatában megállapította, hogy a tagnál a tevékenysége folytatásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek már nem állnak fenn, vagy a tag tevékenységi engedélyét egyébként jogerősen visszavonta.

 

(4)

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a kilépő vagy kizárt tag, továbbá a tagsági jogviszony jelen Alapszabály 5. § (1) bekezdésének c. pontja vagy 5. § (3) bekezdése szerinti jelen Alapszabály 5. § (3) bekezdése szerinti megszűnésével érintett tag az egész évre befizetett tagsági díj időarányos részét (pártoló tag esetében a teljesített anyagi hozzájárulás időarányos részét) visszakövetelheti. A tagsági jogviszony megszűnése nem érinti a rendes tag hátralékos tagdíjfizetési kötelezettségét, mely a tagsági jogviszony megszűnésétől függetlenül továbbra is fennáll és az Elnökség döntése alapján a volt taggal szemben érvényesíthető.

 

(5)

A tagsági jogviszony megszűnését követően a volt tag tartózkodni köteles a Szövetség védjegyének használatától.

 

6. §

A tagok jogai:

 

(1)

A Szövetség a demokratikus önkormányzat elve szerint működik, szervezetének működése során biztosítja, hogy a tagegyenlőség alapelve maradéktalanul érvényesüljön, és a Szövetség azonos jogállású tagjai egyenlő jogokat élvezzenek.

 

(2)

A Szövetség rendes tagja (ide értve az egy éves megfigyelői státusszal rendelkező tagot is) jogosult:

 

a.

A létesítő okirata szerinti törvényes képviselője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselője útján a Szövetség döntéshozó szervének munkájában - véleménye szabad kinyilvánításával és szavazati joga gyakorlásával – és rendezvényein közvetlenül részt venni. Minden rendes tagnak egy szavazati joga van.

 

b.

A Szövetség tisztségviselőit megválasztani, és megválasztása esetén ilyen tisztséget betölteni, illetve dönteni az Elnöki és Szekció elnöki beszámoló elfogadásáról. A Szövetségen belül tisztségviselő – a Főtitkár és a Szekciók elnökei kivételével – csak a tagnak a létesítő okirat szerinti törvényes képviselője, illetve a független biztosításközvetítői tevékenység irányítója (a tag szakmai vezetője) lehet.

 

c.

Kezdeményezni valamely kérdés napirendre tűzését a Szövetség Közgyűlése által történő megtárgyalás és határozathozatal céljából.

 

d.

A Közgyűlést, az Elnökséget és a Szekciókat javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni.

 

e.

Megismerni a Szövetség költségvetését, gazdálkodását, az ügyintéző és képviseleti szerveknek, valamint a Szekcióknak a Szövetség céljai érdekében kifejtett munkáját, és ezekről az Elnökségtől tájékoztatást kérni.

 

f.

A Szövetség céljainak megfelelő alábbi szolgáltatásokat igénybe venni:

-          az Elnökség által szervezett oktatás és továbbképzés;

-          a Szövetség honlapjának zárt részén keresztül elérhető szakmai anyagokhoz való hozzáférés.

               

g.

A Szövetség szervének törvénysértő határozata ellen - annak hatályon kívül helyezése iránt - attól az időponttól számított 30 napon belül keresetet indítani, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A pert a Fővárosi Törvényszék előtt kell indítani. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának nincs a határozat végrehajtására halasztó hatálya, ugyanakkor a bíróság indokolt esetben és a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

h.

Az Elnökségnél egyeztetést kezdeményezni abban az esetben, ha a Szövetség más tagjával üzleti vagy egyéb gyakorlati kérdésben nézetkülönbsége támadt.

 

i.

Üzleti tevékenysége során a Szövetség védjegyét a vállalkozás fejléces ügyiratain, az általa készített reklám és promóciós segédanyagokon, névjegykártyán, valamint honlapján feltüntetni.

 

(3)

Az egy éves megfigyelői státusszal rendelkező tag véglegesített tagsági státusz megszerzésére jogosult, ha az Elnökség a megfigyelői státuszú tag erre irányuló írásbeli kérelmét a tag utolsó lezárt, előtársasági időszaknak nem minősülő, üzleti évére, mint tárgyévre vonatkozó és az MNB felé sikeresen bejelentett éves jelentésében szereplő adatok alapján jóváhagyja. A véglegesített tagsági státusz megszerzéséhez szükséges időtartam számítása során, figyelmen kívül kell hagyni a tagsági jogok esetleges felfüggesztésének időtartamát. A kérelemhez mellékelni kell az MNB felé külön jogszabály alapján teljesítendő felügyeleti adatszolgáltatás másolati példányát, mely egyben a jelen Alapszabály 7. § (2) bekezdésének e. pontja szerinti kötelezettség teljesítését is jelenti. A kérelmet az egy éves megfigyelői státuszú időszak lejártát követő 8 munkanapon belül lehet benyújtani az Elnökség részére. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, mellyel együtt az elmulasztott kérelmet is pótolni kell. Ebben az esetben az Elnökség elsősorban az igazolási kérelem tárgyában dönt. A mulasztástól számított 30 nap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az Elnökség a véglegesített tagsági státusz megszerzése iránti kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról az éves jelentésben szereplő adatok, valamint a megfigyelői státuszú tagot terhelő, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése, valamint a taggal szemben az Alapszabály 8. §-a alapján korábban esetleg alkalmazott intézkedések alapján, mérlegeléssel dönt. [törlés]

 

 

(4 3)

Tagsági jogainak gyakorlása körében a pártoló tagot a fenti (2) bekezdés d./ -h./ pontjaiban foglalt jogok illetik meg, ezen felül a Szövetség Közgyűlésén és rendezvényein tanácskozási joggal, illetőleg a Szekció tagjaként a Szekció munkájában teljes körűen jogosult részt venni.

 

7. §

A tagok kötelezettségei:

 

(1)

A Szövetség működése során érvényesül a tagok jogainak és kötelezettségeinek összhangja. Ez azonban nem sértheti a tagok egyenlőségének elvét.

 

(2)

A Szövetség rendes tagja köteles:

 

a.

Tevékenységét a Szövetség céljaival összhangban, a Szövetség Alapszabálya, és a Közgyűlési határozatok betartásával, ajánlásai figyelembe vételével, a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva, a független biztosítási alkusztól elvárható gondossággal, továbbá az Alapszabály 4. § (3) és (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kritériumok folyamatos fenntartásával, a Szövetség által képviselt alapértékekkel összhangban kifejteni.

 

b.

Tartózkodni minden olyan magatartástól, ami ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, és ami a független biztosítási alkuszok szakmai hírnevét sértheti.

 

c.

Az Üzleti Magatartási Etikai Kódexet betartani.

 

d.

Tagdíjfizetési és költség-hozzájárulási szakértői hozzájárulási kötelezettségét teljesíteni.

 

e.

A Szövetség részére elektronikus úton, az Elnökség által meghatározott formátumban évente megküldeni az MNB felé teljesítendő felügyeleti adatszolgáltatás másodlatát. Az Alapszabály 3.§ szakaszában megfogalmazott célok támogatása érdekében a Szövetség részére, az Elnökség által meghatározott tartalommal, elektronikus úton adatszolgáltatást teljesíteni.

 

f.

A Szövetség célját támogatni és munkájában részt venni, a Közgyűlés által elfogadott éves akciótervben meghatározott feladatoknak eleget tenni, segíteni a Szövetség ügyintéző, képviseleti és egyéb szerveinek munkáját.

 

g.

A tag a Szövetség védjegyét nem alakíthatja át, nem változtathatja meg, továbbá nem használhat olyan jeleket vagy logókat, amelyek megtévesztően hasonlítanak a Szövetség védjegyéhez. A tag a Szövetség védjegyébe saját vagy mások cégnevét, jelét, védjegyét nem építheti be, illetve a Szövetség védjegyét nem építheti be a saját védjegyébe, logóiba vagy felirataiba.

 

(3)

A Szövetség pártoló tagja köteles tevékenységét a Szövetség céljaival összhangban, a Szövetség Alapszabálya a Szövetség Alapszabályának, valamint az Üzleti Etikai Kódex által megfogalmazott elveknek megfelelően és a Közgyűlési határozatok betartásával, a rá vonatkozó szakmai szabályokat mindenkor megtartva, továbbá a tőle elvárható gondossággal, a Szövetség által képviselt alapértékekkel összhangban kifejteni, továbbá a fenti (2) bekezdés b./, d./ és e./ pontjaiban foglaltakon túl köteles a rá eső anyagi hozzájárulást teljesíteni a fenti (2) bekezdés b./, d./ és e./ pontjaiban foglalt kötelezettségeket teljesíteni

 

8. §

Az Alapszabályban, az Üzleti Magatartási Etikai Kódexben és a Közgyűlés határozataiban megállapított kötelezettségek megsértésének és/vagy elmulasztásának következményei:

 

(1)

Ha a tag magatartása ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, vagy az Alapszabályban, az Üzleti Magatartási Etikai Kódexben vagy a Közgyűlés által hozott határozatban megállapított valamely kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és magát ez alól előzetesen és elfogadható indokkal nem menti ki, az Elnökség – ha az elmulasztott cselekmény pótlása lehetséges – a tagot írásban és megfelelő póthatáridő tűzésével az elmulasztott cselekmény pótlására szólíthatja fel, egyébként pedig az ok megjelölésével írásbeli figyelmeztetésben részesítheti.

 

(2)

Az Elnökség – kivéve, ha a (4) bekezdés alapján a tag kizárása kezdeményezésének van helye – legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti annak tagsági jogait, aki:

 

a.

az (1) bekezdés alapján közölt felszólítás ellenére az elmulasztott cselekményt a kitűzött póthatáridőig sem teljesíti;

 

b.

az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésben egy éven belül ismételten részesül.

 

(3)

A tagsági jogok felfüggesztésének ideje alatt a tag – az Alapszabály 6. § (2) bekezdés g. pontja kivételével – nem jogosult a tagsághoz fűződő jogokat gyakorolni. A rendes tag esetében [törlés] a tagdíjfizetési kötelezettség a felfüggesztés időtartama alatt szünetel. A megfizetett éves tagdíjnak a felfüggesztés időtartamára eső részét a következő évben esedékes tagdíjba be kell számítani, vagy a tagság megszűnésével vissza kell fizetni. A megfigyelői státusszal rendelkező tag esetében a véglegesített tagsági státusz megszerzéséhez szükséges jogosultsági idő a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. [törlés] A felfüggesztés idejének leteltével a tag a tagsághoz fűződő jogokat ismét jogosult gyakorolni.

 

(4)

Az Elnökség az alábbi esetekben és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi a Közgyűlés határozathozatalát dönt a rendes- vagy pártoló tag kizárása tárgyában, egyúttal írásban értesíti a kizárási eljárás alá vont tagot a kizárási eljárás kezdeményezéséről:

 

a)

ha a tag a jelen Alapszabályban, illetve a Közgyűlés határozataiban rögzített, adatszolgáltatásra, valamint tagdíjfizetésre vagy az anyagi hozzájárulás teljesítésére vonatkozó kötelezettségeit tagdíj és szakértői hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti a felszólítást követő 60 napon belül,

 

b)

ha a tag magatartása az (1) bekezdés szerinti előzetes írásbeli figyelmeztetés vagy felszólítás ellenére is ellentétes a Szövetség célkitűzéseivel, , illetve a Szövetség Alapszabályában, Üzleti Etikai  Kódexében vagy a Közgyűlés határozataiban foglaltakkal.

 

 

(5)

A (4) bekezdés b. pontja esetében a tag kizárását a tagok egyharmada is kezdeményezheti.

 

(6)

A kizárási eljárás alá vont tag a kizárása tárgyában határozó Közgyűlés előtt a soron következő Közgyűlésen a tagok előtt előadhatja a védelmében felhozható tényeket és bizonyítékokat. Ebben az esetben a tag kizárásáról ezen jogorvoslati eljárás keretében a Közgyűlés dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a Főtitkár egy hiteles példány megküldésével közli az érintett taggal.

 

(7)

Az Elnökség kezdeményezheti a tagdíj és szakértői hozzájárulási tartozás behajtását. A tagdíjfizetésre vonatkozó írásbeli felszólítás eredménytelensége esetén, a felszólítást követő 60. napot követően az Elnökség dönt a tagdíjtartozás behajtásáról is, mely esetben a tagdíjtartozás érvényesítéséhez szükséges lépések megtételéről az Elnök gondoskodik.

 

 

III. fejezet

 

A Szövetség gazdálkodása

 

 

9. §

A Szövetség bevételeivel nyereségérdekeltség nélkül gazdálkodik.

 

(1)

A Szövetség vagyona elsősorban a rendes tagok által fizetett díjakból, a pártoló tagok által teljesített anyagi hozzájárulásból, a tagok által fizetett tagdíjakból, szakértői hozzájárulásból, valamint más személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

 

A Szövetség - céljai megvalósítása és működési feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Szövetség gazdálkodása non-profit jellegű. Számviteli nyilvántartását, könyvelését a non-profit szervezetekre előírt szabályok szerint vezeti.

 

A Szövetség a gazdasági, vállalkozási tevékenységből eredő bevételeit, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó közvetlen költségeit elkülönítetten tartja nyilván.

 

A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

A tagok - a tagdíjfizetésen, az anyagi hozzájárulás teljesítésén és a Közgyűlési döntésen alapuló hozzájárulási kötelezettségükön túl - a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.

 

(2)

A Szövetség bevételei:

 

- a)

A Szövetség rendes tagjai által fizetett tagdíjak. Az éves tagdíj a tag által a tárgyévet megelőző évben realizált, biztosítási alkuszi tevékenységből származó jutalékokból és megbízási díjakból eredő árbevétele (a továbbiakban a jelen pont alkalmazásában: Éves Árbevétel) alapján számított alaptagdíj, valamint a tagság egészét érintő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenységek fedezetéül külön elszámolt, az alaptagdíj ötven százalékának megfelelő hozzájárulás összege. Az 50 millió forintot meg nem haladó Éves Árbevétel esetén az alaptagdíj összege 50.000 Ft (Minimális Alaptagdíj). Az 50 millió forintot meghaladó, de 190 millió forintot el nem érő Éves Árbevétel esetén az alaptagdíj összege egyenlő a Minimális Alaptagdíj és az Éves Árbevétel 50 millió forintot meghaladó részének minden megkezdett húszmillió forintja után számított 10.000-10.000 Ft-tal megnövelt összegével. 190 millió forintot meghaladó Éves Árbevétel esetén az alaptagdíj összege 190.000 Ft 200.000 Ft (Maximális Alaptagdíj). A tagdíjfizetési kötelezettség a tagot időarányosan terheli. A tagdíj megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás. A mindenkori költségvetésben megállapított minimális tagsági díj időarányos részének megfizetésére köteles az az újonnan belépő megfigyelői státuszú rendes tag is, amelynek a tagfelvételi kérelmét megelőző évben biztosítási alkuszi tevékenységből nem származott árbevétele. Amennyiben a tárgyévre benyújtott gazdálkodási terv az éves rendes Közgyűlésen nem kerül elfogadásra, úgy a tagdíj mértékét a legutolsó érvényes, Közgyűlés által elfogadott szabályok szerint kell megállapítani. A tagdíj mértéke megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás.

 

b)

A Szövetség pártoló tagjai által teljesített anyagi hozzájárulások. Az anyagi hozzájárulás éves mértéke a pártoló tag által a tárgyévet megelőző évben realizált, független biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékokból eredő árbevétele minden megkezdett tízmillió forintja után a rendes éves Közgyűlés által elfogadott éves gazdálkodási tervben (költségvetés) meghatározott sávonkénti összeg. Az így kiszámított anyagi hozzájárulás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a költségvetésben megállapított minimális érték és nem haladhatja meg a költségvetésben megállapított maximális értéket. Az anyagi hozzájárulás teljesítésének kötelezettsége a tagot időarányosan terheli. Amennyiben a tárgyévre benyújtott gazdálkodási terv az éves rendes Közgyűlésen nem kerül elfogadásra, úgy az anyagi hozzájárulás mértékét a legutolsó érvényes, Közgyűlés által elfogadott szabályok szerint kell megállapítani. Az anyagi hozzájárulás mértéke megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás.

 

A Szövetség pártoló tagjai által fizetett tagdíjak. Az éves tagdíj mértéke a pártoló tag által a tárgyévet megelőző évben realizált, biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékokból eredő árbevétele (a továbbiakban jelen pont alkalmazásában: Éves Árbevétel) alapján számított alaptagdíj, valamint a tagság egészét érintő kérdésekben igénybe vett szakértői tevékenységek fedezetéül külön elszámolt, az alaptagdíj ötven százalékának megfelelő hozzájárulás összege. Az 50 millió forintot meg nem haladó Éves Árbevétel esetén az alaptagdíj összege 50.000 Ft (Minimális Alaptagdíj). Az 50 millió forintot meghaladó, de 190 millió forintot el nem érő Éves Árbevétel esetén az alaptagdíj összege egyenlő a Minimális Alaptagdíj és az Éves Árbevétel 50 millió forintot meghaladó részének minden megkezdett húszmillió forintja után számított 10.000-10.000 Ft-tal megnövelt összegével. 190 millió forintot meghaladó Éves Árbevétel esetén az alaptagdíj összege 200.000 Ft (Maximális Alaptagdíj). A tagdíjfizetési kötelezettség a tagot időarányosan terheli. A mindenkori költségvetésben megállapított minimális tagsági díj időarányos részének megfizetésére köteles az az újonnan belépő pártoló tag is, amelynek a tagfelvételi kérelmét megelőző évben biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékból nem származott árbevétele. Amennyiben a tárgyévre benyújtott gazdálkodási terv az éves rendes Közgyűlésen nem kerül elfogadásra, úgy a tagdíjmértékét a legutolsó érvényes, Közgyűlés által elfogadott szabályok szerint kell megállapítani. A tagdíj mértéke megállapításának jogalapja az éves adatszolgáltatás.

 

c)

Valamely konkrét rendezvényre befizetett költség-hozzájárulások a rendezvényen résztvevők részéről.

 

d)

A Szövetség bevételét képezik továbbá a kapott szponzori díjak, az oktatási tevékenységből, és egyéb szolgáltatásnyújtásból származó bevételek.

 

e)

Az egyes rendezvények részvételi és eseti szponzorációs díjai.

 

f)

A Szövetség tevékenységével kapcsolatos egyéb bevételek (pl. pályázatból származó bevétel).

 

(3)

A Szövetség kiadásai:

 

a)

Működési költségek

 

b)

A Szövetség megalakulásával, esetleges átalakulásával kapcsolatos költségek, egyéb változás-bejelentéssel járó kiadások.

 

c)

A rendezvények lebonyolításának költségei

 

d)

Egyéb költségek, kiadások (pl. szponzoráció, pályázat, hirdetés).

(4)

A Szövetség gazdálkodását az Elnökség irányítja, a Közgyűlés által az éves rendes Közgyűlésen elfogadott gazdálkodási terv alapján.

 

Az előző évi gazdálkodást a Szövetség döntéshozó szerve ellenőrzi az Elnökség által a rendes Közgyűlést megelőző 15 nappal benyújtott éves beszámoló alapján, és azt egyszerű többséggel hagyja jóvá.

 

 

A Szövetség felügyelő bizottsága a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság. A gazdálkodás ellenőrzését a Közgyűlések közötti időszakban a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság végzi.

 

 

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság működési elvét, létszámát, feladatait, jogkörét az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés határozza meg. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel két éves időszakra választja meg.

 

 

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság éves munkáját a bizottság beszámolója alapján a Közgyűlés hagyja jóvá. A gazdálkodás ellenőrzése körében, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság hatásköre kiterjed a Főtitkár által a napi ügymenettel összefüggésben végzett gazdálkodás és pénzkezelés ellenőrzésére is.

 

(5)

A 2. § szakaszban foglaltak figyelembevételével a Főtitkár köteles a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretein belül az Elnökség irányításával gazdálkodni. A Főtitkár önálló kötelezettségvállalási joga ügyletenként 500.000 forint értékhatárig terjed, az ezen értékhatáron felüli kötelezettségvállaláshoz 2.000.000 forint értékhatárig a Szövetség Elnöke, minden egyéb esetben az Elnökség előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges.

 

(6)

A Főtitkár az eltelt időszak (5) bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásokról minden Elnökségi ülésre köteles beszámolót készíteni. [törlés]

 

 

 

IV. fejezet

 

A Szövetség szervezeti rendje

 

10. §

A Szövetség szervei:

 

a.       a Közgyűlés,

b.       az Elnökség,

c.       a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, és

d.       a Szekciók.

 

A Szövetség tisztségviselői:

 

a.       a Szövetség Elnöke,

b.       az Elnökségi tagok, a Szövetség Alelnöke

c.       a Főtitkár,

d.       a Szekciók elnökei.

 

11. §

A Közgyűlés

 

(1)

A Szövetség döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

 

(2)

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a.       az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b.       az Elnökség előző év gazdálkodásáról szóló beszámolójának és a következő év gazdálkodási tervének (költségvetés) elfogadása,

c.       az Elnökség beszámolójának elfogadása és ügyrendjének jóváhagyása,

d.       a Szövetség megszűnésének, más civil szervezettel való egyesülésének, úgyszintén szétválásának kimondása,

e.       az Elnökség által elutasított tagfelvételi kérelem ellen benyújtott kifogás elbírálása, a tag kizárása, az Elnökség által elutasított tagfelvételi kérelem, illetve a tag kizárásáról szóló Elnökségi határozat ellen benyújtott kifogás elbírálása,

f.        az ügyintéző és a képviseleti szervek (tisztségviselők), a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

g.       döntés független biztosítási alkusz állami kitüntetésre való felterjesztéséről,

h.       az éves beszámoló és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása,

i.        a Szekciók elnökei beszámolóinak elfogadása

j.        az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,

k.       a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok vagy tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

l.        a Szövetség végelszámolójának kijelölése.

 

A Közgyűlés határozathozatalához az a., d. és e. pontokban felsorolt kérdésekben, valamint a b. pont alatt a következő év gazdálkodási tervének (költségvetés) elfogadása során a rendes tagok által fizetendő tagdíj, a pártoló tagok által teljesítendő anyagi hozzájárulás mértéke, valamint a szakértői tevékenységek fedezetéül külön meghatározott tagdíj összegének meghatározásakor a tagok által fizetendő tagdíj mértéke, valamint a szakértői tevékenységek fedezetéül külön meghatározott hozzájárulás összegének meghatározásakor, a határozatképes Közgyűlés kétharmados szótöbbsége, egyébként egyszerű szótöbbsége szükséges.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

−        akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;

−        akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

−        aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

−        akinek a kizárásáról kell dönteni;

−        akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja vagy alapítója;

−        aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

−        aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A fentiek alapján érintett tagot a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

 

(3)

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden más kérdés, amit a Közgyűlés határozatával hatáskörébe von, vagy amit az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

(4)

A Közgyűlést a Szövetség Elnöke szükség szerint, de évente legalább egyszer összehívja (rendes Közgyűlés), amelynek időpontja minden év első negyedévére esik. A szükséges intézkedések megtétele céljából a Közgyűlést a Szövetség Elnöke köteles összehívni (rendkívüli Közgyűlés), ha

a.    a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.    a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.    a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

 

(5)

A Közgyűlés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok egynegyede is indítványozhatja (rendkívüli Közgyűlés). Az Elnök a Közgyűlést akkor is összehívja, ha az a Szövetség érdekében bármely okból szükséges (rendkívüli Közgyűlés).

 

(6)

A Közgyűlésre szóló meghívót, valamint egyidejűleg a napirendet legkésőbb a Közgyűlés megtartását megelőzően 30 nappal, rendkívüli Közgyűlés esetén 15 nappal, írásban ki kell küldeni valamennyi rendes- és pártoló tagnak.

 

A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

 

a.       a Szövetség nevét, székhelyét;

b.       a Közgyűlés összehívásának módját (éves rendes, rendkívüli),

c.       a Közgyűlés időpontját, helyszínét,

d.       a megtárgyalandó napirendi pontokat (olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák),

e.       figyelmeztetést a Közgyűlés határozatképességének szabályaira,

f.        határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt Közgyűlés időpontjának és helyszínének meghatározását.

 

A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a rendes tagok indítványára összehívott Közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. A Közgyűlés összehívásáról szóló értesítést (meghívó) a Szövetség Elnöke vagy az általa felhatalmazott Elnökségi tag írja alá. A jelen Alapszabály alkalmazásában a Szövetség Elnöke írásbeli értesítésének minősül az is, ha a Közgyűlésről szóló meghívót, a napirendet, az előterjesztést, a Közgyűlés összehívásra vonatkozó indítványt a tagok Szövetség által nyilvántartott elektronikus címeire megküldi.

 

(7)

A rendes tag vagy a Szekció írásban kérheti a soron következő rendes vagy rendkívüli Közgyűlés napirendjének kiegészítését, annak indokolásával együtt, a Közgyűlés napirendjét tartalmazó meghívó kézhezvételét követő 8 napon belül, az Elnökséghez címezve. Ilyen esetben az Elnökség 3 napon belül dönt a napirend kiegészítéséről, így azt elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat valamint a szükséges előzetes tájékoztató adatokat és információt az Elnökség – rendes Közgyűlés esetén 15 nappal, rendkívüli Közgyűlés esetén 3 nappal –köteles a tagok Szövetség által nyilvántartott elektronikus címeire megküldeni. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, azt elutasítja vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

(8)

A rendes, rendkívüli és megismételt Közgyűlés helye és időpontja a meghívóban megjelölt helyszín és időpont. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok több mint a fele, a létesítő okirat szerinti törvényes képviselője vagy szavazati jog gyakorlására szóló írásbeli meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselője útján jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A Közgyűlésen minden rendes tagnak (ideértve a megfigyelői státuszú rendes tagot is) egy szavazati joga van. A határozatképtelenség miatt elnapolt és azonos napirenddel összehívott Közgyűlés (megismételt Közgyűlés) a képviselt szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok számától függetlenül ­határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül egyéb kérdés napirendre tűzése tárgyában nem hozhat határozatot.

 

A határozatképesség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a pártoló tagot, valamint azt a rendes tagot, amely az érintettsége okán az adott határozat meghozatalánál nem szavazhat.

 

(9)

A szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok a Közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A Közgyűlésen a határozathozatal főszabály szerint nyílt szavazással történik. A Szövetség tisztségviselőinek jelölése nyílt szavazással, megválasztásuk és felmentésük titkos szavazással történik. A Közgyűlés bármely szavazati joggal rendelkező (rendes) tag indítványára egyszerű szótöbbséggel dönt esetenként titkos szavazás elrendeléséről.

 

(10)

Az Elnökség felhívására a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok – a (2) bekezdés d), e) és f) pontjaiban felsorolt kérdéseket kivéve – ­írásban is gyakorolhatják szavazati jogukat és az ilyen szavazással hozott határozat is a Közgyűlés határozatának tekintendő (ülésen kívül javasolt határozat). Ilyen esetben nincs helye eseti titkos szavazás elrendelésének.

 

Az Elnökség az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét legalább nyolcnapos határidő kitűzésével, az írásbeli szavazás feltételeivel és módjával együtt, írásban közli a tagokkal, akik szavazatukat írásban gyakorolják. Az Elnökség az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét egyidejűleg a pártoló tagok részére is megküldi. A határozathozatali eljárás a kitűzött határidő leteltével ér véget és akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Az Elnökség a határidő leteltét követő nyolc napon belül elektronikus úton, írásban tájékoztatja a tagokat (ideértve a pártoló tagokat is) a szavazás eredményéről, mellyel egyidejűleg a részletes szavazati listát is közzéteszi elektronikus formában.

 

Ha bármely szavazati joggal rendelkező (rendes) tag kéri, az Elnökség összehívja a Közgyűlést a határozattervezet megtárgyalására.

 

(11)

A rendes, rendkívüli és megismételt Közgyűlést a Közgyűlés által a jelenlevő rendes tagok közül egyszerű szótöbbséggel megválasztott levezető elnök vezeti. A Közgyűlés a jelenlevő rendes tagok közül egyszerű szótöbbséggel háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ meg. A levezető elnök a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. A Közgyűlésről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévő tagokat, továbbá a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számával együtt. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alapján is. A jegyzőkönyvet, ideértve a hangfelvétel alapján készített jegyzőkönyvet is, a Közgyűlés által megválasztott két rendes tag hitelesíti. A Főtitkár a jegyzőkönyv másolatát, a Közgyűlést követő nyolc harminc napon belül, valamennyi tagnak megküldi elektronikus úton közzéteszi. A Közgyűlési határozatok nyilvántartásba vételéről a Főtitkár gondoskodik. A Közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni, és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat száma után fel kell tüntetni a határozat meghozatalának dátumát (pl. 1/2005. (II. 21.) Kgy. hat.).

 

(12)

A Közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni: Az egyes tagok ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a Főtitkár gondoskodik.

 

A határozatokat egyébként hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a határozat meghozatalának időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a Szövetség székhelyén található hirdetőtáblán és közzé kell tenni a Szövetség Internetes honlapján. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a közzététel időpontját is. A határozatot a közzététel napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni

 

12. §

Az Elnökség

 

(1)

A Szövetség ügyintéző és képviseleti szerve az öttagú héttagú Elnökség. Az Elnökség munkáját a szavazati joggal rendelkező (rendes) tagok által e tisztségre közvetlenül választott Elnök irányítja (a Szövetség Elnöke). A Szövetségnél egy, a tisztségre az Elnök által javasolt és az Elnökség által az Elnökség tagjai közül megválasztott Alelnök működik. Elnökségi tag vagy a Szövetség Elnöke, illetve Alelnöke az a nagykorú személy lehet, aki a  Szövetség rendes tagját képviseli, és akinek cselekvőképességét a saját, vagy az általa képviselt Szövetségi rendes tag tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet Elnökségi tag vagy a Szövetség Elnöke illetve Alelnöke az sem, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; továbbá akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, illetőleg az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.

 

(2)

A Szövetség Elnökét és az Elnökség tagjait név szerint a Közgyűlés jelöltjei közül titkos szavazással két évre választják. A mindenkori Alelnök megbízatása automatikusan megszűnik az Elnökségi tagságának megszűnésével, a mindenkori Elnök megbízatásának megszűnésével, illetve abban az esetben is, ha az Elnökség erre irányuló határozatával visszahívja. A lelépő Elnökségi tag újraválasztható. A Szövetség leendő Elnökeként csak olyan személy jelölhető, aki a Szövetség Elnökeként történő megválasztását megelőző egy évben megelőzően minimum egy teljes naptári évben Elnökségi tag vagy valamely Szekció elnöke volt, és a  Szövetség rendes tagját képviseli, és valamint a Szekció előző évi tevékenységéről szóló beszámolóját a Közgyűlés elfogadta.  

 

(3)

Az Elnökségi tagság megszűnik:

 

a.       a tag lemondásával,

b.       a megválasztási idő lejártával,

c.       a Közgyűlés által történő visszahívással,

d.       az Elnökségi tag által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnésével,

e.       az Elnökségi tagnak az általa képviselt Szövetségi taggal létesített jogviszonya megszűnésével, vagy megváltozásával, azzal, hogy ilyen esetben az Elnökségi tagság a következő (rendes vagy rendkívüli) határozatképes Közgyűlés napján szűnik meg,

f.        a tag elhalálozásával,

g.       az Elnökségi tag cselekvőképességének saját, vagy az általa képviselt Szövetségi tag tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

h.       az Elnökségi taggal szembeni, a fenti (1) bekezdésben meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Az a., d. és e. pont esetén az Elnökség bármely tagja a rendkívüli Közgyűlést összehívja.

 

(4)

A Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal ülést tart. Az Elnökség ülésein a Főtitkár tanácskozási joggal részt vesz, szavazati joga azonban nincs.

 

Az Elnökség üléseire, az egyes napirendi pontok megvitatásához, a Szövetség Elnöke tanácskozási joggal a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

 

Az Elnökség munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a Szekciók elnökei is.

 

Az Elnökség ülésein a Szövetség rendes tagjai megfigyelőként részt vehetnek. A Szövetség pártoló tagjai, illetve ha a Szekció elnöke pártoló tag, akkor a Szekció elnöke az Elnökség meghívására vehet részt az Elnökség ülésein.

 

Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg és köteles azt legkésőbb a Közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal a tagok részére megküldeni. Az Elnökség ügyrendjét a Közgyűlés hagyja jóvá. [törlés]

 

(5)

Az Elnökség akkor határozatképes, ha a Szövetség Elnöke és két három Elnökségi tag, vagy - a Szövetség Elnöke távollétében - az Elnökség valamennyi többi tagja jelen van. Az Elnökség ülésein a tagok közvetlen nyílt szavazással döntenek az ülés napirendjén szereplő kérdésekről. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és az a következő Elnökségi ülésen bocsátható ismét szavazásra. Ha a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik, az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

(6)

Az Elnökség üléseiről a Főtitkár jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az Elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagokat, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számával együtt. A jegyzőkönyv készülhet hangfelvétel alapján is. A Főtitkár gondoskodik a jegyzőkönyv megőrzéséről és a határozatok nyilvántartásba vételéről, melyeket évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A határozat száma után fel kell tüntetni a határozat meghozatalának dátumát (pl. 1/2005. (II. 21.) Eln. hat.). Az Elnökség határozatait a Szövetség tagjai bármikor megtekinthetik.

 

(7)

Az Elnökség minden olyan kérdésben jogosult dönteni, állást foglalni, ami nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség feladata továbbá, hogy gondoskodjék az egyeztető tárgyalások lebonyolításáról a biztosítási alkuszok tagok között – üzleti és egyéb gyakorlati kérdésekben – fennálló nézetkülönbségek esetén.

 

(8)

Az Elnökség hagyja jóvá a Szekciók megalakulását és ügyrendjét.

 

(9)

Az Elnökség gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetséggel munkaviszonyban álló munkavállalók felett, ezen munkáltatói jogát azonban átruházhatja a Főtitkárra.

 

(10)

Az Elnökség köteles az év első Közgyűlésének megtartását megelőzően 15 nappal az előző év tevékenységéről szóló rövid beszámolóját a tagok részére megküldeni.

 

13. §

A Főtitkár

 

(1)

A Főtitkárt az Elnökség teljes tagságának legalább kétharmados szótöbbséggel hozott döntése alapján nevezi ki. Főtitkár csak az lehet, aki megfelel az Elnökségi tagokra vonatkozó, a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi szabályoknak azzal a kitétellel, hogy Főtitkár nem kizárólag a Szövetség rendes tagját képviselő természetes személy lehet. A Főtitkár tisztségét a Szövetséggel kötött határozatlan idejű munkaszerződés keretében látja el. A Főtitkár feletti munkáltatói jogokat a Szövetség nevében az Elnökség gyakorolja.

 

(2)

Az Elnökség a Főtitkár munkaviszonya rendes vagy rendkívüli felmondással történő megszüntetésének jogát az Elnökség teljes tagságának legalább kétharmados szótöbbséggel hozott döntése alapján gyakorolhatja. Az Elnökségi határozat meghozatalától a munkaviszony megszűnéséig a Főtitkár munkaköri kötelezettségeinek köteles eleget tenni, önálló képviseleti joga azonban szünetel, feladatait az Elnökség kijelölt tagja látja el.

 

(3)

A Főtitkár kötelezettségei:

 

ellátja a Szövetség Elnökségének és Elnökének tevékenységével kapcsolatos titkársági feladatait,

a.       ellátja a Szövetség Elnökségének és Elnökének tevékenységével kapcsolatos titkársági feladatait,

b.       gondoskodik a Közgyűlés megszervezéséről és lebonyolításáról, ennek keretén belül arról, hogy a Közgyűlésekről jegyzőkönyv készüljön, a határozatok nyilvántartásba vételre és kihirdetésre (közzétételre) kerüljenek, és a határozatképességhez kapcsolódó szabályok maradéktalanul érvényesüljenek.

c.       nyilvántartja a Szövetség tagjait,

d.       gondoskodik a számviteli rend betartásáról, a költségvetés alapjául szolgáló bizonylatok megőrzéséről,

e.       előkészíti az Elnökség beszámolóját az előző év gazdálkodásáról és a következő év gazdálkodására vonatkozó tervet.

f.        kezeli a tagok befizetéseit rendes tagok tagdíjbefizetéseit és a pártoló tagok anyagi hozzájárulásait,

g.       a napi ügyletmenethez szükséges mértékben jogosult pénzkezelésre és gazdálkodásra,

h.       számlák kezelése és nyilvántartása,

i.        gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség szervezetén belül,

j.        és minden olyan feladat, mellyel az Elnökség a Szövetség céljainak elérése érdekében megbízza.

 

14. §

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

 

(1)

A Szövetség ügyvezetésének működését és a Szövetség gazdálkodásának ellenőrzését Pénzügyi Ellenőrző Bizottság látja el. A bizottság az üzleti év végén elkészíti az előző év gazdálkodásáról tevékenységéről szóló jelentését, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

 

(2)

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három rendes tagból és két póttagból áll. Rendes- és póttagjait az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja három két évre a Szövetség tagjai létesítő okirat szerinti törvényes képviselői, illetve szakmai vezetői közül. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság rendes  saját tagjai közül választja meg a bizottság elnökét.

 

(3)

Ha az üzleti év során a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnik, illetve ha a bizottság elnöke vagy tagja egyébként lemond bizottsági tagságáról, helyébe az ABC szerint következő póttag lép a pénzügyi év hátralévő részére.

 

Ha az üzleti év során a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya szűnt meg, a kiegészült bizottság új elnököt választ.

 

Ha az üzleti év közben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai száma póttagokkal együtt három alá csökken, az Elnökség két póttag megválasztása céljából összehívja a Közgyűlést.

 

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az Elnökség hagyja jóvá.

 

15. §

A Szekció

 

(1)

A Szekció a Szövetségen belül területi vagy szakmai alapon, önszerveződéssel, és az Elnökség jóváhagyásával létrejött, rendes és pártoló tagokból álló testület. A testület tagja a Szövetség tagjának alapító okirat szerinti törvényes képviselője, szakmai vezetője, munkavállalója, vagy regisztrált biztosításközvetítője lehet. A Szekció létrehozásához legalább öt tag szükséges. Az Elnökség elutasítja a Szekció létrehozását, amennyiben az a Szövetség céljaival nem egyeztethető össze. A Szekció lehet állandó vagy eseti jellegű.

 

A Szekciót kezdeményező és alapító tagok maguk közül két évre választanak elnököt. A Szekció tagok maguk közül két évre választanak elnököt. A Szekció elnöke csak az lehet, aki megfelel az Elnökségi tagokra vonatkozó, a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi szabályoknak azzal a kitétellel, hogy a Szekció elnöke a Szövetség pártoló tagjának alapító okirat szerinti törvényes képviselője, szakmai vezetője, munkavállalója vagy regisztrált biztosításközvetítője is lehet. A Szekció lelépő elnöke újraválasztható.

 

A Szekció ügyrendjét maga állapítja meg, és az Elnökség hagyja jóvá.

 

Az állandó Szekció havonta egyszer, az eseti Szekció szükségszerűen ülésezik. A Szekció szükség szerint, de legalább kéthavonta egyszer ülésezik. A Szekció az évi első ülésén rögzíti az adott évre tervezett ülések időpontját.

 

 

A Szekció elnöke az Elnökség munkájában tanácskozási joggal vesz részt és gondoskodik a Szekció munkájának és eredményeinek az Elnökséggel való megismertetéséről. A Szekció elnöke a Szövetséget harmadik személyekkel szemben önállóan nem képviselheti, kivéve ha erre a Szövetség Elnöksége írásban felhatalmazta.

 

Ha a Szekció elnöke által képviselt Szövetségi tag tagsági viszonya megszűnik, illetve ha a Szekció elnöke lemond e tisztségről, továbbá ha a Közgyűlés a Szekció elnökének (3) bekezdés szerinti beszámolóját nem fogadja el, a Szekció soron következő ülésén, de legkésőbb 30 napon belül új elnököt köteles választani.

 

Ha a Szekció tagjainak száma öt alá csökken és két hónapon belül az Elnökségnek nem jelentik be új rendes tagok csatlakozását, úgy a Szekció e határidő elteltével megszűnik.

 

(2)

A Szekció

 

a.       célja elérése érdekében, egyeztetett álláspont alapján előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot lát el az Elnökség részére,

b.       írásban, javaslatot tehet a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére,

c.       eseti szakvéleményt készít,

d.       szaktanácsadást nyújt.

 

(3)

A Szekció tevékenységéről a Szekció elnöke a Közgyűlésnek évente számol be.

 

V. fejezet

 

Záró rendelkezés

 

16. § (1)

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.­

 

(2)

A változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2006. január 13. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, a 2007. február 16. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2010. szeptember 20. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, a 2011. február 25. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2012. február 24. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2013. február 22. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2015. február 27. napján megtartott rendes Közgyűlés, a 2015. július 8. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés, valamint a 2016. április 20. és 28. között megtartott írásbeli szavazás, valamint a 2017. június 14. napján megtartott rendkívüli Közgyűlés határozatainak megfelelően a Szövetség szavazati joggal rendelkező (rendes) tagjai a 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával fogadták el.

 

 

Budapest, 2017. június 14.

 

Független Biztosítási Alkuszok

Magyarországi Szövetsége

Elérhetőségeink

  • 1096 Budapest, Vendel utca 11.
  • (+36 1) 886-3621
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. Süti házirend. Elfogadom a sütik hasznátát ITT