A tél elmúlt, a kátyúk még maradnak

Továbbra is érdemes kátyúbiztosítást kötni


Az elmúlt két hét időjárása jelentősen tovább rontotta közútjaink minőségét: országszerte immár sok tízezernyi kátyút kell az autósoknak kerülgetniük. Ha pedig ez nem sikerül, egy-egy kátyú által okozott kár javításának akár százezres költségvonzata is lehet. E károkat elvileg az illetékes útkezelők állják, az esetek mintegy felében azonban visszautasítják a kárigényeket. A körültekintő dokumentáció, illetve egy kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Az elmúlt hetekben elsősorban az M1-es autópályán tapasztalt kátyúhelyzet irányította rá a figyelmet a tél végére felszaporodó úthibákra. A tél azonban nem volt válogatós, az ország minden szegletében alaposan megszaporodtak az úthibák, számuk jelenleg összesen már több százezerre tehető. Az utak kezelői megkezdték ugyan a helyreállítási munkálatokat, ám a tapasztalatok szerint a télen keletkezett úthibák teljes körű helyreállításával csak májusban végeznek majd.

„Idén kátyús szakaszokon a korábbiaknál is gyakrabban találkozhatunk figyelmeztető jelzőtáblával kombinált sebességkorlátozással. Erre azért érdemes odafigyelni, mert az ilyen útszakaszokon keletkezett kátyúkárt az útkezelő nem köteles megtéríteni – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – A kártérítési igény további elutasításának indoka a nem megfelelően dokumentált káresemény szokott lenni.”

Kátyúbiztosítással egyszerűbb
Tekintettel arra, hogy a kátyúk még hosszú hónapokig megkeserítik az autósok életét, továbbra sem késő kátyúkár-biztosítást kötni.

Egy kátyúbiztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de önállóan is elérhetők egyes biztosítóknál. Megkötése casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, a futómű sérülése esetén ez az összeg felmehet 100 ezer forint fölé, ez azonban még mindig összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrész nagyságával.

Kátyúkár-biztosítás esetén nincs szükség az útkezelő felkutatására, az autós a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. További előny, hogy a tapasztalatok szerint ily módon magasabb a sikeres kárrendezések arány is. Egyes kátyúbiztosítások esetében például nem kizáró feltétel, ha a kár táblával jelzett szakaszon keletkezett. (Erről mindenképpen célszerű a megkötés előtt tájékozódni.)

Kátyúbiztosítás híján hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Kátyú
 
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Így rögzítsük a kátyúkárt!
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
• Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
• Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
• Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
• Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet


Kátyúkhoz kapcsolódó vezetéstechnikai tanácsok:
1. Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.
2. Ha pocsolyába hajtunk, mindig számítanunk kell arra, hogy a felszín akár 20-30 centiméter mélységű gödröt rejt.


HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.

A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.

Elérhetőségeink

  • 1096 Budapest, Vendel utca 11.
  • (+36 1) 886-3621
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. Süti házirend. Elfogadom a sütik hasznátát ITT