Idén is 10 milliárd forint lehet a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

 


Az idei díjtámogatás május 31-ig igényelhető


A támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele idén 10 milliárd forint körül várható, ami megegyezik a tavalyi mértékkel – ad előrejelzést a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Tekintettel arra, hogy a támogatási keret idén is 4 milliárd forint, a gazdálkodók a biztosítási módozattól függően 2018-ban is 30, illetve 40 százalék körüli mértékű visszatérítésre számíthatnak.

Az idei díjtámogatásban azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig külön feltüntetik az egységes támogatási kérelemben, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (a nyilatkozat utólagos pótlására már nem lesz lehetőségük). Azok járnak a legjobban, akik ezt a lépést már május 15-ig megteszik, azt követően ugyanis a kifizető ügynökség – a Magyar Államkincstár – munkanaponként 1 százalékos késedelmi szankciót alkalmaz.

„Az előző hat évben dinamikus növekedést mutatott a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjállománya: 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, tavaly pedig már elérte a 10 milliárd forintot – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Mivel idén mind a biztosítási kockázatok fedezeti köre, mind a rendelkezésre álló támogatás mértéke, mind pedig az igénybe vevők köre lányegében azonos marad, lényeges további elmozdulás a tavalyi szintről már nem várható.”

Ennek megfelelően a visszatérítés is a tavalyi felosztáshoz hasonló mértékű lehet. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében a díj több mint 40 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső- fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 30 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának 30-65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás összegére, amennyiben a művelésükben lévő termőterület legalább felére megkötik az üzleti biztosítást.

Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.


A Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) élesítését követően is szükség lesz a jégkárok biztosítására
Noha május 1-jével országos szinten is elkezdte működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer, nagy hiba lenne a jövőben kihagyni a növénybiztosítási csomagokból a jégkárra vonatkozó fedezetet. Bár a szakszerűen üzemeltetett rendszer kétségtelenül jelentős károktól óvja majd meg a gazdálkodókat országszerte, az eddigi tapasztalatok szerint teljes védelmet nem nyújt. A tavaly jégkárra kifizetett 8,6 milliárd forintnyi kártérítésből 2,7 milliárd forintot Baranya, Somogy és Tolna megyékben fizették ki – abban a három megyében, ahol a rendszer kísérleti üzemeltetése immár évek óta zajlik.

Szükséges egyes módozatok újrafogalmazása, pontosítása
Nagyon időszerű egyes növénybiztosítási módozatokban a bekövetkező károk feltételeit újrafogalmazni, azokat életszerűvé tenni. Jó példa erre a március 21-ét követő erős lehűlés következménye: az ország kajsziállományának háromnegyedét érte fagykár. Az érintett termelők joggal bíznak abban, hogy ezt az eseményt senki nem fogja a téli fagy fogalmi körébe sorolni. A jelenlegi módozatok feltételei ugyanis ezt lehetővé tennék, noha nyilvánvalóan ez leginkább azt a kevés gondos termelőt büntetné, akik jóval a kár bekövetkezte előtt, időben tavaszi fagybiztosítást kötöttek.

Állatbiztosítások bevonása
A kezdeti reményt keltő jeleket követően úgy tűnik, az állatbiztosítások támogatása lekerült a napirendről. Pedig egyes állatbiztosítási elemek – például olyan kiemelt kockázatú betegségek, mint a jelenleg is jelentős károkat okozó afrikai sertéspestis – beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe kiválóan szolgálhatná az agrárkormányzatnak a gazdálkodói öngondoskodást ösztönző törekvéseit.

Erdőbiztosítások
Az elmúlt öt évben ezen a területen sem történt érdemi előrelépés. Biztosítási szempontból két súlyos hiányosság is terheli az erdőgazdálkodást: egyrészt a mintegy 2 millió hektáros magyar erdőterület kevesebb mint öt százaléka biztosított. Másrészt az illegális fakivágásokra – amely az erdészek szerint messze a legnagyobb kárt okozzák a hazai erdőkben – jelenleg a közvetítők nem tudnak biztosítási védelmet ajánlani.


HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.

A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Elérhetőségeink

  • 1096 Budapest, Vendel utca 11.
  • (+36 1) 886-3621
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. Süti házirend. Elfogadom a sütik hasznátát ITT