Az átfutási idő miatt ugyanis már csak így garantálható, hogy ne szűnjön meg a biztosítási szerződés – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Mint ismeretes, 2010 májusától a sárga csekken szereplő fizetési határidő nem a postára adás legkésőbbi dátumát, hanem a pénz szolgáltatóhoz történő beérkezésének időpontját mutatja. A csekkes fizetés átfutási ideje két nap, így a legtöbb szolgáltató esetében 1-2 nap csúszásból nem lesz gond a gyakorlatban. A kötelező biztosítás azonban fontos kivétel, ahol a kis késésnek is komoly következményei vannak. „A kgfb-törvény igen határozottan fogalmaz: az ügyfélnek 60 napja van a befizetésre, a biztosítónak viszont a 61. napon pedig kötelessége megszűntetni a szerződést a díjfizetés elmaradása miatt – magyarázza Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – A befizetés pedig akkor tekinthető teljesítettnek, ha az összeg március elseje 24 óráig a biztosító számláján található.” Mivel az átutalás a magyar bankszámlák között immár négy óra alatt megtörténik, csütörtökön és még péntek reggel is a banki átutalás megfelelő opció a csekkes befizetés helyett. Az utolsó, pénteki napon azonban már csak akkor mehetünk biztosra, ha az aktuális biztosítónk pénztárába fizetjük be az esedékes díjat. Fontos, hogy tisztában legyünk az adott ügyfélszolgálati iroda nyitva tartásával: pénteken ugyanis a kirendeltségek gyakran hamarabb zárnak. Az az ügyfél, akinek a díj nemfizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke – az autó teljesítményétől függően – naponta 260-600 forint. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is. „Az igazi csapás azonban akkor érheti a felelőtlen autóst, ha a fedezetlenség időszakában balesetet okoz: ilyenkor az előidézett – akár többmilliós – kárt is neki kell térítenie. Személyi sérülés esetén mindez akár életre szóló kártérítési kötelezettséget is jelenthet” – hangsúlyozza a FBAMSZ szakértője. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ: Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 88 tagot számlál. Tagjai a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is. A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.
