A szökőnap miatt korábbi dátummal kell rendezni a köteleződíjat!

Még közel kétmillió autósra vonatkozik a február 29-i határidő A mai szökőnap a kötelező biztosítás díjfizetési határidejére is hatással van: azoknak az autósoknak, akiknek továbbra is év végi évfordulós a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), idén a szokásos március 1-jei határidő helyett már február 29 éjfélig rendezniük kell esedékes díjrészletüket – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). További három fontos tudnivaló: (1) a határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, (2) a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, (3) a szerződés újrakötésekor a fedezetlen időszakra utólag komoly fedezetlenségi díjat kell fizetni.

Publish Date

2016-02-24

Kategória

Post Author

user

Még közel kétmillió autósra vonatkozik a február 29-i határidő

A mai szökőnap a kötelező biztosítás díjfizetési határidejére is hatással van: azoknak az autósoknak, akiknek továbbra is év végi évfordulós a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), idén a szokásos március 1-jei határidő helyett már február 29 éjfélig rendezniük kell esedékes díjrészletüket – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). További három fontos tudnivaló: (1) a határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, (2) a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, (3) a szerződés újrakötésekor a fedezetlen időszakra utólag komoly fedezetlenségi díjat kell fizetni.

Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. A határidő négy évből háromszor március elsejére esik, ám szökőévekben (és az idei ilyen év) előrejön február 29-ére – noha számos piaci szereplő az idei évre is a megszokott március 1-jei dátumot kommunikálja az ügyfeleknek.

Nem a díjfizetésre, hanem a beérkezésre vonatkozik a határidő!

„Ráadásul az sem mindegy, hogy az utolsó napon, február 29-én milyen módon egyenlítjük ki az esedékes díjrészletet – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Mivel ezen a napon éjfélig az összegnek meg kell jelennie a biztosító számláján, az átutalási megbízást érdemes még délelőtt leadni a banknak. A csekket pedig el kell felejtenünk ezen a napon: az átfutási idő miatt azt már legkésőbb 25-én, csütörtökön fel kell adni.”

Biztos módszer az is, ha személyesen keressük fel a díjrészlettel az aktuális biztosító pénztárát, de ekkor két dolgot is előre tisztáznunk kell: milyen nyitva tartási rendben működik a kiszemelt ügyfélszolgálati iroda, illetve hogy üzemeltetnek-e egyáltalán azon a ponton pénztárat is – több biztosító ugyanis ezt a lehetőséget már megszüntette.

Nem mentség, ha nem kaptunk csekket vagy számlát!

„Azért nem fizettem, mert vártam a csekket!” Gyakran ezzel próbálnak védekezni a későn ébredők. Számukra rossz hír, hogy a postai kézbesítés hiányosságai sem mentesíthetik az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a törvény szerint egyértelműen az ő felelőssége.

Milyen következményei lehetnek a késedelmes eljárásnak?

Ha egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: törölnie kell az adott szerződést.

1. Annak az ügyfélnek, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, és nem köti meg azonnal újra azt a megszűnés napján, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat kell fizetnie, melynek mértéke – a személyautó teljesítményétől függően – naponta 280-660 forint (teherautók esetében meghaladhatja a 2000 forint/nap mértéket is).
2. emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötni a szerződést
3. visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell róni és
4. választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Természetesen mindhárom típusú díjra meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmillió forintot is elérő kártérítést, ami könnyen életre szóló fizetési kötelezettséget jelenthet.

A MABISZ legfrissebb statisztikái szerint mind a teljes gépjárműállomány, mint a személyautó-állomány 44-45 százaléka rendelkezik továbbra is január elsejei évfordulós kgfb-vel. Ez mintegy 1,25 millió személygépkocsit és körülbelül 650 ezer egyéb gépjárművet jelent.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.

A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: varga@targetcom.hu