Kedves Tagjaink és Partnereink!  

Az év végéhez közeledve szeretnénk mindenekelőtt megköszönni az egész éves támogatásotokat és a közös munkát, amely jelentős mértékben hozzájárult Szövetségünk sikereihez.  

Fogadjátok szeretettel ünnepi jókívánságainkat: boldog, békés karácsonyt és sikerekben gazdag, örömteli új évet kívánunk!

2024. október 1-én hatályba léptek a szakmai felelősségbiztosítási jogviszony meglétét és annak részleteit szabályozó:

1. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) számú és

2. az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakma gyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) számú kormányrendeletek módosításai.

A Vagyon- és felelősségbiztosítási Szekció által készített összefoglaló a legfontosabb információkat tartalmazza a rendelkezésekkel kapcsolatban, amelyeknek 2025. január 15-ig kell megfelelni azzal, hogy bizonyos részletszabályok még tisztázásra szorulnak.

Részletes előírások

A kivitelezői felelősségbiztosításra vonatkozó részletezett előírásokat a megfelelő Kormányrendelet 21. pontja, míg a tervezői felelősségbiztosításra vonatkozókat a másik Kormányrendelet 15. pontja tartalmazza:

• A vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység, míg a tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni.
• A felelősségbiztosítási szerződést a vállalkozó kivitelező, illetve a tervező javára más személy, vagy tervező felelősségbiztosítás esetében a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti szerződőként. Ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt, illetve a tervezőt kell nevesíteni.
• A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével, illetve a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező, illetve a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
• A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel, illetve tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás, illetve a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt, illetve tervezőt kártérítési felelősség terheli.

Az alkalmazandó kártérítési limiteket – amelyek az éves nettó árbevétel függvényében

• építőipari kivitelező tevékenység esetében káronként 20 és 200 millió, éves szinten pedig 40 és 400 millió Ft,
• tervezői tevékenység esetében pedig káronként 10 és 100 millió, éves szinten pedig 20 és 200 millió Ft

között terjednek - a rendelet részletesen tartalmazza.

Egyéb fontos szabályok

• A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
• A vállalkozó kivitelező a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával, míg a tervező a szakmagyakorlási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra, illetve a tervezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.
• A kivitelezői felelősségbiztosítás meglétét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, míg a tervezői felelősségbiztosítás meglétét Magyar Építész- és a Magyar Mérnöki Kamara ellenőrzi.
• Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységre még nem vonatkozik a biztosítási kötelezettség és a biztosítóknál, ha a törvényre hivatkoznak nem is fedezett ez a tevékenység.

Fontos kiegészítő információk

A korábbi egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött kötelező felelősségbiztosítások fenntartása a folyamatban lévő és 2024. október 1. elött megkezdett munkák tekintetében szükséges. Egyéb vonatkozásban a 155/2016 (VI. 13.) számú Kormányrendelet előírásai érvényüket veszítették. 

A vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormány rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

Folyamatban lévő projekten dolgozó kivitelezők számára a jelenleg meglévő szerződés átdolgozása, vagy párhuzamos szerződések fenntartása lehet megfelelő megoldás.

Az idei év egyik legjelentősebb feladata a lakásbiztosítási kampányra való sikeres felkészülés és a kampányszabályok módosítási javaslatainak összeállítása volt. Fontos kiemelni, hogy a javaslataink nagy részét az NGM és az MNB is elfogadhatónak találta. A december 5-i szekcióülésen 25 cég képviselőjével közösen beszéltük át a legfrissebb módosításokat, amelyek a 2025 márciusi kampányra már bevezetésre kerülnek. A módosítások között szerepelnek: egységes felmondási határnap, versenyképesebb MFO termékek, a 60 napos árhirdetési kötelezettség felülvizsgálata, egységes felmondási és újrakötési nap bevezetése, tartamkedvezmény alkalmazásának felülvizsgálata, valamint a tájékoztató levelek informatívabbá tétele és a társasházi biztosítási piac modernizációja.

Ugyancsak fontos téma a BM és kártörténeti bekérdezés, amelynek célja, hogy az alkuszok is hozzáférjenek az adatbázishoz. Bár közvetlen hozzáférést még nem sikerült elérni, a DÁP berobbanásával új lehetőségek nyílhatnak, különösen a kgfb és casco kalkulációk gyorsításában, a hibás adatok csökkentésében. Örömteli, hogy az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálása valósulhat meg majd ezáltal, és a DÁP alkalmazás (már most 1,5 millió letöltés) komoly lehetőséget biztosíthat az adatvagyon közös használatára.

A Magyar Közlöny 2024. évi 119. számában, 2024. november 28-án kihirdetésre került, az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvény módosítja a Pénzmosás elleni törvény azon korábbi rendelkezését, mely előírta volna 2025. január 1-től, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén az ügyfél azonosítását a szolgáltató előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.

Az új szabályok alapján a szolgálató, vagyis esetünkben a biztosításközvetítő a kötelező távazonosításra vonatkozó ügyfélkérést 3 esetben megtagadhatja:

1. A szolgáltatónak (biztosításközvetítőnek) nincs ilyen eszköze.

2. Az ügyfél a Pmt. a 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjának hatálya alá tartozik.

• A 16. § (1) bek. a) pontjába az az eset tartozik, ha az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,
• az f) pont pedig a felügyeletet ellátó szerv (MNB) által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb eseteket jelentheti.

3. Az ügyfél esetében magasabb kockázati tényezők merülnek fel a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet alapján.

A fentiek szerint tehát a biztosításközvetítők mérlegelhetik, hogy alkalmaznak-e auditált távközlő eszközt vagy sem. Ha az eszköz beszerzése mellett döntenek, akkor is megtagadhatják az alkalmazását a 2. és 3. pontokban írt esetekben.

A BIPAR és számos más európai szintű pénzügyi szolgáltatói szövetség – sajtóközlemény formájában is kiadott – levélben fordult az EU jogalkotóihoz annak érdekében, hogy a Retail Investment Strategy (RIS) javaslatokat a Bizottság a versenyképességi célok fényében vizsgálja felül. A levelet jegyző európai szövetségek arra kérik a jogalkotókat, hogy a RIS kapcsán az igazán fontos kérdésekre összpontosítsanak. Vagyis olyan módon tegyék lehetővé az európai polgárok számára a tőkepiaci befektetéseket, hogy közben ne rójanak túlzott terheket a piacra.

A jelenlegi RIS javaslat további bonyolultsággal és bürokratikus teendőkkel terhelné az amúgy is szigorúan szabályozott befektetési és biztosítási alapú termékek piacát. Ez pedig ellentmond a Bizottság szabályozási terhek csökkentésére tett ígéreteinek. Az aláírók – köztük a BIPAR-ral – a következőkre kérik a jogalkotókat:

• Egyszerűsítsék a szabályozást a cégek és kiskereskedelmi befektetők számára, elkerülve a túlzott megfelelőségi követelményeket.
• A kiskereskedelmi befektetők számára egyszerűsített értékesítési folyamatokat vezessenek be, hogy a termékek könnyebben hozzáférhetők legyenek.
• Csökkentsék az információs túlterhelést, és emeljék ki a lényeges, releváns termékinformációkat.

A BIPAR és partnerei továbbra is arra törekednek, hogy a végleges RIS szövegek lehetővé tegyék a kiskereskedelmi befektetők számára a tőkepiacok teljes körű kihasználását.

2024. december 11. – Nyugdíjbiztosítás: Aki decemberben szerződik, még igénybe veheti az idei adójóváírást is - FBAMSZ - Év végére már mintegy 515 ezerre nő az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma

Az idei harmadik negyedév végén az MNB adatai szerint már több mint 505 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 6,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a következő hetekben még sokan kötnek majd új szerződést, hogy az idei évben is kihasználják a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírást. Ennek nyomán a folyamatos díjas szerződésállomány év végére elérheti az 515 ezres szintet.

Telefon: +36 70 771 1604
E-mail: titkarsag@fbamsz.hu
Levelezési cím: 1082 Budapest, Futó u. 37-45. 6. emelet
fbamsz.hu │ FBAMSZ Facebook │ FBAMSZ LinkedIn