|
Az MNB meghívása alapján a FBAMSZ küldöttsége (Molnár László alelnök, Leitner Zoltán főtitkár és Gyenes-Kovács Zoltán jogi tanácsadó) részt vett a Magyar Nemzeti Bank Pénzmosás Vizsgálati Főosztálya által szervezett konzultáción. A rendezvényen az MNB egyrészt az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatairól számolt be, másrészt ismertették azokat a változásokat, melyekre minden piaci szereplőnek, így az életbiztosítások közvetítését végző alkuszoknak is készülniük kell.
A felügyeleti kockázatelemzés kapcsán elhangzott, hogy az MNB értékelése szerint a biztosítási alkuszok tevékenysége továbbra is a legalacsonyabb (ún. "kevésbé jelentős") kategóriába tartozik, főként amiatt, hogy biztosítások esetében a pénzmosási kockázat leginkább a biztosítói kifizetésekhez köthető, melyben az alkuszok jellemzően nem vesznek részt.
A közeljövőre nézve fontos információ, hogy az MNB áprilisban két rendelet kiadását tervezi. Az egyik rendelet általánosan a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni törvény (2017. évi LIII. tv.) tavaly decemberben kihirdetett módosításaihoz fog rendelkezéseket tartalmazni, a másik pedig kifejezetten a 2024. július 1-étől - bizonyos esetekben - kötelezően alkalmazandó auditált elektronikus távközlő eszközökre fog vonatkozni.
Középtávon (3-4 éven) belül viszont jelentős változásokra kell felkészülnie minden érintett piaci szereplőnek. Két új uniós norma (az ún. AML Irányelv és az AML rendelet) strukturális mértékben fogja átalakítani a szabályozást, melyet a piaci szereplők belső szabályzatainak és gyakorlatának is le kell majd követnie. A lényeget úgy lehet összefoglalni, hogy még inkább visszaszorul a "rule-based" elv (amikor is a jogalkotó részletesen előírja a kötelezettségeket), és még inkább előtérbe kerül a már most is nagyon lényeges kockázat-központú megközelítés, tehát a szolgáltatók még önállóbban kell, hogy meghatározzák majd a saját teendőiket, amihez az eddigieknél jelentősen komolyabb kockázatelemzési tevékenységre lesz szükség." |