Épületomláskor ki fizeti a károkat?

Amint a MABISZ tájékoztatásából már tudni lehet, a szerda hajnalban felrobbant és részben összeomlott társasház rendelkezett biztosítással, így a társasház biztosítója a felelősségbiztosítás keretében várhatóan minden, az eseményhez köthető kárt megtérít, legalábbis a biztosítási szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig. A károsultaknak tehát célszerű a ház közös képviselőjéhez fordulni, aki ahhoz a biztosítóhoz tudja irányítani őket, ahol a kárbejelentést meg kell tenniük. Természetesen azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a robbanás pontos okát feltáró szakértői jelentést meg kell várni ahhoz, hogy pontosabb képet alkothassunk az adott eseményről.

Néhány általános tanulság viszont már most levonható, hiszen hasonló esemény bármikor bekövetkezhet, olyan épületben is, amelyre nem kötöttek biztosítást. Honnan várható kártérítés ilyen esetekben?

Ha az épület nem, de a vagyontárgy biztosítva van
Bár a társasházak bizonyos fokig mindenképpen balesetveszélyesnek tekinthetők – gondoljunk a tetőről lezúduló hóra, a falról leváló vakolat- vagy ereszcsatorna-darabra –, jelentős részükre még ma sem kötnek megfelelő vagyon- és felelősségbiztosítást a lakók. Fontos tudni, hogy az épületben lévő lakásokra kötött biztosítás csak abban az esetben téríti a kárt, ha a kárt okozó esemény a biztosított lakásból ered. Egy gondosan eljáró lakóközösség tehát megfelelő kártérítési limittel rendelkező vagyon- és felelősségbiztosítással köt biztosítást a társasházra, az egyes lakók pedig ekkor az ingóságaikat biztosítják lakásonként megkötött vagyonbiztosítással.

Amennyiben sem az épület (társasház), sem a rongálódást okozó lakás külön nem volt biztosítva, a következő lépés annak tisztázása, hogy a károsodott vagyontárgyra (például az ott parkoló autóra) kötöttek-e biztosítást. A megrongálódott autó esetén ilyenkor a casco, míg a szemben lévő ház betört ablakaira az adott lakás biztosítása alapján fizethető kártérítés. Ezt követően a biztosító fog eljárni a kárt okozó magánszeméllyel vagy társasággal szemben, de ezzel kapcsolatban a károsultnak már nincsen semmi tennivalója.


Ha sem az épület, sem a vagyontárgy nem volt biztosítva
Nehezebb a helyzet, ha magára a károsodott vagyontárgyra sem kötött biztosítást a vétlen károsult, aki ilyenkor a károkozótól követhet csak kártérítést. Ehhez a kártérítéshez a tapasztalatok szerint legtöbbször csak polgári peres eljárás keretében, hosszadalmas procedúra után lehet hozzájutni. Ugyanez a helyzet például a casco esetében a károsult által fizetendő önrészt illetően is.

„A fenti áttekintésből is világosan látszik, hogy felelősségbiztosítással mindenképpen célszerű rendelkeznünk, hiszen egy akár önhibánkon kívül okozott kár esetén is akár sokmilliós kártérítési felelősség szakadhat a nyakunkba. Emellett pedig potenciális károsultként érdemes a saját vagyontárgyainkat is biztosítani, legalább addig, amíg biztosak nem leszünk abban, hogy rajtunk kívül már mindenki más is kötött felelősségbiztosítást” – tanácsolja Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.

Elérhetőségeink

  • 1096 Budapest, Vendel utca 11.
  • +36 70 7711860; +36 1 886-3621
  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. Süti házirend. Elfogadom a sütik hasznátát ITT