Bár a nyaralóbiztosítás egyfajta lakásbiztosítás, megkötésekor mégis számos, az általánostól eltérő szempontot kell figyelembe venni, melyekről a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az alábbiakban ad rövid összefoglalást.
Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. Még egy tűzesetet sem mindig észlelnek azonnal, de egy természeti csapás, egy betörés vagy egy csőtörés tényét és azok következményeit a tulajdonosok rendszeresen csak hetekkel, akár hónapokkal később észlelik, ami jelentősen növelheti a helyreállítás költségeit is. Nem csoda, hogy nyaralók esetében a biztosítók különösen megkövetelik az ingatlan „jó gazda módjára” történő kezelését, így például a téli víztelenítés elvégzését.
A nyaralók feltörői általában nem értéktárgyakat keresnek (nem is jellemző, hogy ezeket a tulajdonosok hosszabb időre ott hagynák). A betörés sajátos formája ugyanakkor a nyaralóknál, hogy a minimális lebukásveszély miatt a téli időszakban átmeneti szállásként használják az ingatlant. Az elkövetők gyakran horrorfilmbe illő körülményeket hagynak maguk után, ami miatt akár teljes felújításra is szükség lehet.
Mire figyeljünk a nyaralóbiztosítás megkötésekor?
„A fokozott kockázat miatt számos biztosító nem is vállal nyaralóbiztosítást – figyelmeztet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Amelyik igen, gyakran szigorúbb feltéteket szab mind a behatolás-védelem, mind a kármegelőzés terén. A biztonsági zárak és rácsok mellett az is a kártérítés feltétele lehet például, hogy bizonyos időszakra szóló távozáskor a központi vízcsap legyen elzárva, a villanyóra legyen lekapcsolva. A nyaralóban tartott műtárgyakat, ékszereket pedig kiegészítő biztosítás keretében sem vonják be a fedezetbe a biztosítók.”
A nyaralókra általában jóval drágábban köthető biztosítás, mint egy hasonló, ám lakott ingatlanra. Ezért vannak olyanok, akik állandó lakosként jelentik be valamelyik családtagot, így kötve olcsóbb biztosítást. Ez azonban nem jó ötlet. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha pedig a kár vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, a biztosító jogosan visszatarthatja akár a teljes kártérítési összeget is.
„Ha jelenleg még nincs nyaralóbiztosításunk, akkor arról időben, lehetőleg hetekkel a téliesítés előtt gondoskodjunk – javasolja Papp Lajos. – A kiválasztott biztosítónak ugyanis ebben az esetben is a szokásos 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy döntsön, ajánlatunk alapján valóban megköti-e velünk a szerződést, ezért biztos kockázatviselést csak ezen időszak letelte után várhatunk.”
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 90 taggal és 4 pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.
A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.
