Idén elérheti a 12 milliárd forintot is a támogatott agrárbiztosítások díjállománya
Az agrárbiztosítások idei díjtámogatásában kizárólag azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik ezt az igényüket az egységes támogatási kérelemben június 9-ig külön feltüntetik. Célszerű ezt a lépést a május 15-i határidőre megtenni, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióként a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Idén a tavalyi 11,4 milliárdról akár 12 milliárd forintra is emelkedhet a hazai gazdálkodók által megkötött támogatott mezőgazdasági biztosítások díjállománya, amely után ebben az évben is 5 milliárd forintnyi díjtámogatás vehető igénybe. A gazdálkodók ennek megfelelően a biztosítási módozattól függően 40, illetve 55 százalék körüli mértékű díjvisszatérítésre számíthatnak.
Az immár kilencedik évben igénybe vehető agrárbiztosítási díjtámogatás fennállása óta jelentősen hozzájárult a növénybiztosítások állományának folyamatos növekedéséhez. Míg öt évvel ezelőtt a díjtámogatott biztosítások állománya még nem érte el az 5,8 milliárd forintos szintet, idénre már ennek több mint duplájára számít az alkuszszövetség.
„Ebben az évben több kedvező változás is növelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások vonzerejét – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Ezek közül a legfontosabb, hogy idén ezeknek a biztosításoknak az önrésze 30-ról 20 százalékra csökkent, vagyis a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Az idei állomány nagyságát ugyanakkor negatívan érintheti, hogy a koronavírusjárvány miatt hozott korlátozások mind az ügyfelek, mind a falugazdászok, mind a biztosítási szakértők részéről fokozott erőfeszítést, új megoldásokat igényeltek a biztosításkötési folyamatban. Emiatt célszerű lenne megfontolni a döntéshozók részéről a május 15-i határidő szankciómentes kitolásának lehetőségét is.”
A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár hetedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.
„Bár a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre tökéletesedik, továbbra is komoly hiányossága, hogy két jelentősen alulbiztosított agrárterületre, az erdőgazdálkodásra és az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna e területekre is fokozatosan kiterjeszteni a díjtámogatások körét. Első lépésként az erdőgazdálkodásban az újtelepítésű ültetvények, míg az állattenyésztésben a kiemelt kockázatú betegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében nyílhatna lehetőség erre a kiterjesztésre” – mutat rá a FBAMSZ szakértője.
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2020-ban 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)- a negyedik pillér, a mezőgazdasági krízisbiztosítás megjelenése 2021 elején várható. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak lehetősége nyílik a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 94 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.
A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: varga@targetcom.hu
