Két év alatt 5-ről 11 milliárd forintra nőtt a támogatási keretösszeg
Akár 70 százalékát is visszakaphatják idén befizetett agrárbiztosításai díjaiknak azok a gazdálkodók, akik ezt az igényüket a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben külön feltüntetik. Bár az igénylésre június 10-ig lehetőségük van, a május 15-i határidőt követően már késedelmi szankcióra kell számítaniuk: a támogatási összeg minden napnyi késedelem után egy százalékkal csökken – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A díjtámogatási igény feltüntetésének elmulasztása az egységes kérelemben később már nem pótolható, aki ezt a lépést nem teszi meg legkésőbb a júniusi határidőig, az teljes mértékben elesik idén a támogatástól.
A támogatott agrárbiztosítások díjállománya öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett: 2015-ben 5,7 milliárd forint volt az állomány nagysága, tavaly pedig már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 28 százalékos volt a növekedés, amely az előzetes adatok szerint idén is tovább folytatódik majd.
„A konstrukció vonzerejét a közelmúltban két kedvező változás is növelte – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Egyrészt ezeknek a biztosításoknak az önrésze tavaly 30-ról 20 százalékra csökkent, így a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Másrészt a 2019-es 5 milliárdról két lépcsőben idénre már 11 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatás keretösszege, így a gazdák többsége idén a maximális, 70 százalékos díjvisszatérítésre számíthat.”
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2021-ben 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)- a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás idén februárban jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.
A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár nyolcadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.
További, a támogatott növénybiztosításokhoz kapcsolódó határidők
• Az idei támogatotti körbe bevont növénybiztosítási szerződés kötésére egészen május 31-ig lehetőség van (itt is feltétel az igény bejelölése a kérelmen). Természetesen, aki nem kötötte meg időben például a tavaszi fagykárra vonatkozó biztosítását, utólag erre már nem kaphat térítést a biztosítótól.
• A biztosításokkal kapcsolatos változások bejelentését július 30-ig kell megtenni. Ilyen lehet például a termelési érték változásának jelentése a takarmánynövényeknél, melyeknek ára az elmúlt hónapokban az egekbe szökött.
• A biztosítás díját legkésőbb október 31-ig teljes mértékben rendezni kell.
„Noha a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre egyre vonzóbb megoldást jelent a gazdálkodóknak, továbbra is komoly hiányossága, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna ebben az ágazatban is fokozatosan bevezetni a díjtámogatások körét. Első a kiemelt kockázatú, úgynevezett karanténbetegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében lenne a legsürgetőbb a támogatás kiterjesztése” – mutat rá a FBAMSZ szakértője.
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg 81 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.
A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: varga@targetcom.hu
