KGFB: Így járjunk el a szigorodó kárrendezési folyamatok során

A cascóval rendelkezők nagyobb eséllyel kerülhetik el a gazdasági totálkárt A káresemények növekvő száma miatt az utóbbi fél évben tovább emelkedett ugyan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagdíja, ám az európai mércével még továbbra is példátlanul alacsony díjszint miatt a biztosítóknak szigorúbban törekedniük kell arra, hogy csak a valóban jogos kárigényeket elégítsék ki, ami az autósok számos esetben nehézkesebb ügyintézésként élhetnek meg.

Publish Date

2015-07-07

Kategória

Post Author

Teszt Elek

A cascóval rendelkezők nagyobb eséllyel kerülhetik el a gazdasági totálkárt

A káresemények növekvő száma miatt az utóbbi fél évben tovább emelkedett ugyan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagdíja, ám az európai mércével még továbbra is példátlanul alacsony díjszint miatt a biztosítóknak szigorúbban törekedniük kell arra, hogy csak a valóban jogos kárigényeket elégítsék ki, ami az autósok számos esetben nehézkesebb ügyintézésként élhetnek meg. Annak érdekében, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek a biztosítási szolgáltatásokkal,- nagyon fontos, hogy ismerjék a legfontosabb teendőiket a kárrendezési folyamatok során. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az alábbiakban összefoglalja a gördülékeny kárrendezés legfontosabb feltételeit, kiemelt figyelemmel egy mostanság különösen neuralgikus pontra, a gazdasági totálkárra.

Gazdasági totálkár – Szükség esetén a cascónkhoz is nyúlhatunk

A vonatkozó szabály szerint a gazdasági totálkár abban az esetben állapítható meg, ha a gépjármű javítási költségei magasabbak, mint a helyreállított autó várható piaci értékének és a roncs értékének a különbsége. Tekintettel arra, hogy – részben az árfolyamváltozásoknak is köszönhetően – a gyakran kiváló alkatrészforrásnak is tekinthető roncsok ára folyamatosan emelkedik a hazai piacon, ma már gyakori eset, hogy akár már a piaci érték 50 százalékát elérő javítási költség esetén is totálkárossá nyilvánít a biztosító egy autót.

Ezekben az esetekben a károsult autósnak elsősorban azt kell elérnie, hogy a biztosító vagy segítsen a vele kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.

„Főként finanszírozott autók esetében gyakori, hogy a tulajdonos szívesebben tartaná meg a még javítható autót, mivel a finanszírozási szerződés lezárásakor egyösszegben jelentkező fizetési kötelezettségek komoly terhet jelenthetnek – magyarázza Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ gépjármű-biztosítási szekciójának elnöke. – Kevesen tudják, hogy amennyiben casco biztosítás is van az autón (a hitelfelvételnek ez gyakran feltétele is), akkor az ügyfélnek lehetősége van a saját cascója terhére rendezni a javítást. Ennek az az értelme, hogy a piacot jellemző casco-szerződések feltételeiben a gazdasági totálkár mértéke legalább a piaci érték 60 százaléka. A javítást követően a casco fedezetet nyújtó biztosító a javítási költséget ráterheli a kárt okozó autós kgfb-t szolgáltató biztosítójára, és ezt követően a tulajdonos a cascóhoz szükséges önrészt is visszakapja.”

További fontos tippek a kárrendezési problémák elkerüléséhez

  • Fontos, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján „kék-sárgának” is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában.
  • A lehető legtöbb körülményt igyekezzünk fényképen is rögzíteni.
  • Mindig hívjunk rendőrt, ha
    o a baleset személyi sérüléssel járt
    o felmerül a gyanúja, hogy a másik fél ittasan vezette járművét (ha ugyanis erről jegyzőkönyv készül, akkor szinte vitathatatlanná válik a felelőssége)
    o a felelősség és más fontosabb körülmény megítélésében eltérő a felek álláspontja
  • Ha a jármű több eleme is sérül, egyértelműen igazolnunk kell, hogy ezek mindegyike az adott baleset során keletkezett (fényképek, tanúk, jegyzőkönyv)
  • Ha tehetjük, a kárt 2 munkanapon belül jelentsük a biztosítónak (vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek).
  • Minden igényelt dokumentumot bocsássunk a biztosító és a szerviz rendelkezésére. Ezek hiányában a kárügyintézés elhúzódhat. Cégek esetében leggyakrabban a bélyegző, az ÁFA-nyilatkozat vagy az aláírási címpéldány szokott hiányozni az ügyintézés folytatásához.
  • A biztosítónak nem csak a járműt ért kár, hanem személyi sérülés, vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is helyt kell állnia. Kevesen tudják, de a biztosító a javítás idejére kölcsönzött bérautó díját is megtéríti bizonyos feltételekkel. (A bérautó csak a sajátunkkal azonos kategóriájú lehet, a bérleti időszak nem lehet hosszabb az indokoltnál, és azt is igazolnunk kell, hogy feltétlenül szükséges a cserejármű igénybevétele). Ezeket a kárigényeket is egyértelműen és természetesen megfelelő időben jeleznünk kell a biztosító felé.

Gyakran jön jól az alkuszi közvetítés

„Az Alkuszszövetség tagjai fontosnak tartják leszögezni, hogy az ügyfeleik nem csupán a biztosításkötés során, hanem a problémás kárügyintézés folyamatában is díjmentes szakmai képviseletet kaphatnak tőlük – jelentette ki a FBAMSZ szakértője. – A független alkuszok szakértelmük és biztosítói kapcsolataik révén elsősorban az alábbi problémák megoldásában tudnak támogatást nyújtani: kárbejelentés megfelelő tartalmához kapcsolódó tanácsadás, a szükséges dokumentáció összeállítása, illetve a megállapított kárösszeggel (valamint roncsértékkel) kapcsolatos lehetőségek felmérése.”

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 23 éve 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg mintegy 90 tagot számlál. Tagjai a teljes alkuszi piac teljesítményének közel 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.

A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: varga@targetcom.hu