Közel negyedével igényelték túl idén az agrárbiztosítások díjtámogatását

A 8 600 érintett termelő zöme még az idén hozzájuthat a pénzéhez Az idei évben 8 600 termelő kötött támogatott növénybiztosítást, összesen 5,7 milliárd forint értékben. Idén fordul elő második alkalommal, hogy a rendelkezésre álló 3 milliárdos támogatási keret nem fedezi a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximumát. Kedvező változás ugyanakkor tavalyhoz képest, hogy mintegy 8 ezer gazdálkodó már nem a következő év tavaszán, hanem év végéig hozzájut az utólagos díjtámogatáshoz. A további tapasztalatokat, illetve a jövő évi kilátásokat összegzi a Független Biztosítási Alkusz Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.

Publish Date

2015-12-14

Kategória

Post Author

Teszt Elek

A 8 600 érintett termelő zöme még az idén hozzájuthat a pénzéhez

Az idei évben 8 600 termelő kötött támogatott növénybiztosítást, összesen 5,7 milliárd forint értékben. Idén fordul elő második alkalommal, hogy a rendelkezésre álló 3 milliárdos támogatási keret nem fedezi a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximumát. Kedvező változás ugyanakkor tavalyhoz képest, hogy mintegy 8 ezer gazdálkodó már nem a következő év tavaszán, hanem év végéig hozzájut az utólagos díjtámogatáshoz. A további tapasztalatokat, illetve a jövő évi kilátásokat összegzi a Független Biztosítási Alkusz Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.

Idén negyedik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. Mivel a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek mintegy 0,7 milliárd forinttal meghaladják a támogatási keretet, a felosztás biztosítási típus szerint az alábbi séma alapján történik:

  • A szántóföldi növényekre, a borszőlőre és az almára kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
  • A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára és a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető, jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 52 százaléknyi, míg
  • A többi konstrukció (C típus) esetén 30 százalékos visszatérítés illeti a termelőket.

2015-ben komoly változást jelentett a növénytermelésben az EU által a területalapú támogatások folyósításának feltételeként szabott úgynevezett „zöldítés”, melynek során az árunövények vetési területe jelentősen csökkent. A takarmánynak és zöldtrágyának vetett növények pedig a biztosításban nem szerepelnek, vagyis a támogatott biztosítási díjállomány relatíve kevesebb lett. Emellett jogszabályi változások hatására egyes nagyvállalatok és állami vagy önkormányzati intézmények, cégek is kiestek a rendszerből.

„Annak ellenére, hogy a fenti okokból a potenciálisan biztosítható termőterületek nagysága 10-15 százalékkal csökkent, a benyújtott támogatási kérelmek összege éppen a tavalyi szintet érte el, ami azt mutatja, hogy tavalyhoz képest is növekedett a díjtámogatás népszerűsége – mutat rá Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Mindez azt az igényt támasztja alá, hogy jövőre végre növeljék meg az igénybe vehető keretösszeg mértékét.”

A csökkentett mértékű visszatérítés immár második éve jellemzi a rendszert, ami számos termelő számára okoz financiális kockázatot: nem látható ugyanis előre, hogy a visszaigényelt összeg egészét vagy csupán annak valamekkora töredékét látja-e viszont díjtámogatásként. A keretösszeg növelése mellett ezt a kockázatot csökkenthetné – és ezáltal további gazdálkodói réteget vonzana be a konstrukcióba – egy garantált visszatérítési alsó küszöbarány bevezetése is.

Szintén tovább növelhetné a támogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét, ha a támogatások egyes, kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia biztosításra is kiterjednének.

„Egyértelműen kedvező hatása van ugyanakkor annak az intézkedésnek, amelynek nyomán 2015-ben a termelők zöme már decemberben hozzájut a támogatáshoz. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak fél év helyett csak 2-3 hónapra kell előfinanszírozniuk az akár több tízmillió forintra is rúgó összeget. Mindez komoly segítség a felelősen gondolkodó, de megfelelő likviditással nem rendelkező termelők számára. Információnk szerint az MVH már meg is kezdte a 2015. évi biztosítási díjtámogatás kifizetését, mostanáig több mint 3900 kapott összesen 1,3 milliárd forintot” – tette hozzá a FBAMSZ szakértője.

2015-ben a biztosítási díjtámogatásokat kivételesen hazai költségvetési forrásból fizették ki, jövőre azonban ismét uniós források biztosítják a keretet. Valamennyi piaci szereplőnek elemi érdeke, hogy a régi-új rendszer nem lesz bonyolultabb a jelenleginél, és mellőzni fogja a jogvesztő és feleslegesen időrabló adminisztrációs eljárásokat.

Fontos az optimális biztosítási kombináció megtalálása

A túligénylés miatt a termelők csak csökkentett mértékben kapják meg a díjtámogatást, vagyis a jövő évre még körültekintőbben szeretnék kiszámolni azt az optimális biztosítási kombinációt, amely számukra, egyedi termelési struktúrájuknak a legjobban megfelel.
Immár második éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A fentiek miatt egyre nagyobb szerep jut az ajánlatok összehasonlítását, a speciális kockázatok és kárrendezési sajátosságok mérlegelését, illetve az ár-érték arányú kiválasztást segítő, a biztosítóktól független alkuszoknak

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

A támogatott mezőgazdasági biztosítások állománydíjának alakulása a rendszer működésének kezdete óta (mrd Ft)

Névtelen

A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére.

Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)

A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg közel 90 taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.

A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: varga@targetcom.hu