A casco sem váltja ki a kátyúbiztosítást
Az elmúlt hónapok télies időjárásának hatására ismét százezres nagyságban borítják kisebb-nagyobb úthibák a hazai közutakat. A kátyúk által okozott károkat az illetékes útkezelők csak a panaszok mintegy felében térítik meg: általában a nem megfelelően igazolt, illetve a figyelmeztető jelzőtáblával ellátott szakaszokon történt károkat utasítják el. Az évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét, ezért azt továbbra sem késő megkötni – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.
A kátyúbiztosítások további előnye, hogy• az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt,• egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek,• a térítést nem terheli önrész, valamint• összességében a sikeres kárrendezések aránya jóval kedvezőbb az útkezelőkkel folytatott ügyintézésnél.
Kátyúbiztosítás híján kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.
A kátyúkár megfelelő rögzítése
Akár a biztosítónál, akár az útkezelőnél szeretnénk érvényesíteni kárigényünket, azt csak megfelelő bizonyító erővel rendelkező igazolással tehetjük. Az alábbi szempontokra feltétlenül ügyeljünk:
- Ha lehet, maradjunk közvetlenül a helyszínen – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor már sem tanúkat, sem rendőri jegyzőkönyvet nem tudunk szerezni. Két esetben kell kivételt tennünk: ha az azonnali megállás balesetveszélyt idéz elő, illetve autópályán: ha képesek vagyunk rá, hajtsunk inkább a legközelebbi pihenőhelyre, és kár esetén onnan értesítsük a legközelebbi autópálya-mérnökséget, ahonnan útellenőrt küldenek a helyszínre.
- Készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett• A bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket
- Igyekezzünk tanúkat szerezni
„Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 2-3 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára. Ezért még bőven indokolt utánajárni a megfelelő kátyúbiztosításnak” – javasolja Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.
HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:
Kátyúkhoz kapcsolódó vezetéstechnikai tanácsok:
1. Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.
2. Ha pocsolyába hajtunk, mindig számítanunk kell arra, hogy a felszín akár 20-30 centiméter mélységű gödröt is rejthet.
Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ)
A szövetség 1991-ben 13 alkuszcég elhatározásából jött létre, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal rendelkezik. E tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt állomány alapján ma a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne. A FBAMSZ célja a szakmai érdekvédelem mellett az alkuszi tevékenység önszabályozása, szakmai és etikai hátterének kialakítása, az alkuszok oktatásáról, szakmai felelősségbiztosításáról történő gondoskodás, valamint a részvétel a biztosítási alkuszokra vonatkozó jogszabályok kialakításában. A szövetség 1993 óta tagja a biztosításközvetítők európai szervezetének (BIPAR), és kapcsolatban áll más országokban működő szövetségekkel is.
A FBAMSZ az egységes arculat kialakításával, a szakmai érdekvédelmi munka erősítésével, a képzés és tudásszint színvonalának emelésével arra törekszik, hogy a biztosítási piacon az alkuszok számára kivívja az őket megillető rangot és helyet.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Varga Péter
Target Communications
Tel.: +3630 328 7186
e-mail: varga@targetcom.hu
