A témával foglalkozó, korábbi hírlevelünkben megjelent összefoglaló elkészítésekor még csak a Kormányrendelet olvasásán és értelmezésén keresztül lehetett ízlelgetni azt a feladatot, ami a Kötelező kivitelezői- és tervezői felelősségbiztosítás kapcsán ránk várt, mára azonban a gyakorlati tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Utólag elmondható, hogy a kezdeti feltételek nem kedveztek az indulásnak. A legelső kalkulációs felületek hozzávetőlegesen 2024. november végén, december elején jelentek meg, ezt követően sorra tették közzé a biztosítók a biztosítási kötelezettséghez kapcsolódó folyamatokat.
A kivitelezői felelősségbiztosítással jelenleg 11 biztosító foglalkozik, a tervezői felelősségbiztosítási kockázatot 8 biztosító vállalja. A biztosítók ajánlatadási folyamata eltérő, nevesítve történhet:
- online kalkulátor / program segítségével,
- offline tarifálók alkalmazásával, vagy
- egyedi ajánlatkészítésekkel.
Az elkészült ajánlatok a Kormányrendeletekben megfogalmazott előírásokat maradéktalanul teljesítik, azonban nagyon fontos figyelmet fordítani az egyes ajánlatokban rejlő részletekre, ugyanis ebben is különbözőségek figyelhetőek meg.
Nézzük végig, az ajánlatkészítés során melyek azok a legfontosabb eltérések, melyekkel találkozhatunk?
- Mivel előírás a Kormányrendeletben az önrészesedéssel kapcsolatban nincs, ezért a biztosítók az előnyös díjak kialakítása miatt több variációt is kínálnak. A 10 %, de minimum 50.000,- Ft önrésztől egészen a 10 %, de minimum 2.000.000,- Ft kárkorlátozásig, de előfordul az is, hogy önrész nélkül hozható létre a biztosítás. Fontos ebben az esetben megjegyezni, hogy bár egy magas önrészesedés együtt jár egy alacsonyabb díjjal, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a magas kárkorlátnak előnytelen hatása van egy helytálláskor. Minden esetben felelősségteljesen kell eljárni és szakmailag meg kell vizsgálni mi az, amit a biztosított még el tud fogadni egy biztosítási eseményt követően.
- Retroaktív fedezet alkalmazása, melyet illetően az eltérést a kockázat megléte és annak árazása okozza. A visszamenőleges károkra vonatkozó fedezet plusz biztosítási díjért és díjmentesen is elérhető.
- A biztosítók a megkülönböztethetőség és a minél szélesebb körű tartalom érdekében a Kormányrendelet által elvárt kiegészítők mellett több, az adott tevékenységhez illeszkedő kockázattal is bővítették a biztosítási eseményeket. Például bérlői-, bérbeadói felelősség, munkáltatói felelősség, vagy éppen a munkagépek, munkagépként használt gépek által okozott kockázatok. Érdemes odafigyelni ezekre és mérlegelni azok szükségességét.
- Nagyon fontos eleme az ajánlatnak az alkalmazott kedvezmények mértéke (például: tartam-, üzletpolitikai-, díjfizetési kedvezmény). Itt fontos megjegyezni azt, hogy a díjak mellett a kedvezmények alkalmazásával is utalást tesznek a biztosítók arra, mi az a tevékenység, vagy árbevétel, mely számukra a célpiacot jelenti.
Fontos szempontok az ajánlatkészítések során
Tekintettel arra, hogy a 2025. január 15-i dátummal jelzett határdátumig becslések szerint nem minden vállalkozás tudott eleget tenni a kötelezettségének, a tavaly decemberben megkezdett ajánlatkészítések tovább folytatódnak. Néhány napig egyes biztosítók lehetőséget adnak még arra, hogy a kockázatviselés kezdete 2025. január 15. legyen, de ez 2025. január 23-tól várhatóan változni fog. A későn érkező szerződők számára ezért a kötelezettség teljesítéséhez elengedhetetlen lesz a retroaktív fedezet, mellyel biztosításilag orvosolni tudják a késedelmüket, de ennek megfelelősége a kamarai lejelentés szempontjából még nem ismert.
Minden esetet alaposan meg kell vizsgálni, az ügyfél számára mi a legoptimálisabb megoldás? Ha rendelkezik már olyan biztosítási szerződéssel, mely hasonló tartalmú, mint a jelenleg előírt, kézenfekvő döntés az adott szerződés átdolgozása. Ha az átdolgozás mellett születik meg a döntés, a kötelezett tevékenységekre és az egyéb tevékenységekre (ha van) vonatkozó árbevételi adatok aktualizálása elengedhetetlen – támpont, hogy azok legalább a lezárt 2023-as év adatai legyenek. Amennyiben kedvezőbb egy meglévő szerződés megtartása mellett új ajánlat létrehozása, abban az esetben meg kell vizsgálni, a meglévő szerződés mire terjed ki, az hogyan egészíti ki az új biztosítást? Mindenképpen kerülendő a meglévő szerződés automatikus megszűntetése az új szerződés megléte miatt.
A Kormányrendeletekhez kapcsolódóan tudni kell
A kötelezettségnek valamennyi olyan vállalkozás meg kell, hogy feleljen, aki a szabályokban szereplő tevékenységet végzi és abból árbevétele származik. A biztosításban minden tevékenységet fedezetbe kell vonni. Sok esetben a biztosítók a tevékenységekből származó összesen nettó árbevétellel számolnak, de abban az esetben, ha egy már meglévő szerződés átdolgozása történik, a biztosítók gyakran tevékenységenként kérik az árbevételt.
Ha a vállalkozásnak állami beruházásokból, vagy egyéb (nem építő, vagy tervező) tevékenységekből is származik árbevétele, azzal jelen biztosítási megfelelésnél nem kell számolni, azok árbevételét nem kell megadni.
Abban az esetben is kötelező a biztosítás, ha a kivitelező csak alvállalkozóként dolgozik.
Hangsúlyt kell fordítani a jövőbeli ellenőrzésekre is. A megkötött szerződéseket a kivitelezők esetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, míg a tervezők esetében a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara ellenőrzi – akik felé a kötvényt a vállalkozónak be kell nyújtani. A fedezet meglétét kamarák évente legalább egy alkalommal ellenőrzik, a hiányát pedig a további tevékenység tiltásával szankcionálhatják, egy bizonyos türelmi időt követően akár a vállalkozói nyilvántartásból való törlésre is sor kerülhet.
Készítette: Markovics Balázs, a Vagyon- és felelősségbiztosítási Szekció elnöke